A melankolikus gyerek kifejezetten érzékeny és empatikus, de ugyanakkor gyakran tapasztalhatod azt, hogy rossz kedve van, általában ok nélkül. Először is szülőként tudnod kell, hogy bár automatikus reakciód lenne, hogy fel akarod vidítani, a melankolikus természetű gyereknek erre általában nincs szüksége, sőt, csak feszültebbé teszi.
El kell fogadni, hogy szeret egyedül lenni, és inkább csendesen rajzolgat, ahelyett, hogy a játszótéren fogócskázna, mert ha belekényszerítjük ezekbe a helyzetekbe, később szorongás alakulhat ki nála.
Természetesen fontos szocializálni, társaságba vinni, de hagyni kell, hogy a maga tempójában jusson el az új ismeretségek megkötéséig, és közben érezze a szülői támogatást.