A játékok fontosak a csecsemők egészséges fejlődése szempontjából. A kutatások azt is mutatják, hogy a kreatívok hajlamosak megszegni a szabályokat. A rendetlenséget pedig gyakran összefüggésbe hozzák a kreativitással a korai fejlődésben, sőt még felnőttkorban is.
Az vagy, amire nézel – és a legtöbben valószínűleg túl sok dologra nézünk. A Minnesotai Egyetem Carlson School of Management által végzett kutatás szerint „a fizikai rend egészséges választásokat, nagylelkűséget és konvenciót, míg a rendetlenség kreativitást eredményez”. A kutatók összehasonlították, hogyan változott a felnőttek viselkedése a környezet függvényében.
Az egyik kísérletben a kutatók kimutatták, hogy a rendezetlen szobában lévő felnőttekhez képest a rendezett szobában lévő felnőttek inkább almát ettek, mint cukorkát, és több pénzt adományoztak egy jótékonysági szervezetnek. Egy másik vizsgálatban a rendezetlen szobában lévő felnőttek kreatívabbak voltak, mint a rendezett szobában lévők. Vagyis a divergens gondolkodási képességeik jobbak voltak, amikor rendezetlen szobában voltak, mint rendezettben.
A fizikai környezetünk alakítja, hogy mit és hogyan eszünk, hogyan viselkedünk és hogyan érezzük magunkat. Ugyanez a filozófia természetesen a csecsemőkre és a gyerekekre is vonatkozik. A csecsemők mélyen érzékenyek a fizikai környezetükre, és a felnőttekkel ellentétben kevéssé tudják irányítani a környezetüket, ellenben nagyon érzékenyek a körülöttük lévő felnőttek tervezésére és környezeti döntéseire. Hogyan kerülhetnek ezek a döntések a játékba?
A környezet (gyerekszoba) mindenre kiterjedő hatása
A kutatások azt mutatják, hogy a csecsemők viselkedését már a számukra biztosított játékok száma is befolyásolja. Az ohiói Toledói Egyetem kutatói kisgyermekeket hívtak a laboratóriumba, és két különböző körülmények között játszattak a csecsemőkkel. Az egyik feltételben a csecsemők 16 játékot kaptak, amivel játszhattak, a másik feltételben pedig a csecsemők négy játékot kaptak.
A viselkedésüket ezután egy szabad játék után elemezték. Amikor a csecsemők kevesebb játékkal játszottak, hosszabb ideig fedezték fel ezeket a játékokat, és változatosabban játszottak ezekkel a játékokkal. Ez azt jelenti, hogy a kevesebb játékkal való játék elősegítheti a rugalmasabb és kreatívabb gondolkodást.
A játékok minősége is számít a kreativitás szempontjából
A kevesebb talán több, de azt sem szabad elfelejtenünk, hogy nem mindegy, milyen minőségű és típusú játékokat adunk a gyerekeknek. Egyes játékok kialakítása elősegítheti a nyelvi fejlődést és a kreativitást. A Max Planck Institute for Evolutionary Anthropology, Social and Object Support for Early Symbolic Play című kutatás szerint a gyermekek szimbolikus játéka 2 és 3 éves koruk között kezd gyakoribb lenni. A szimbolikus játék a játék egy speciális fajtája. Gondoljunk rá úgy, mintha egy babát tennénk a kiságyba, vagy egy banánt a fülünkhöz emelnénk, mintha telefonálnánk. A szimbolikus játék és a nyelvi fejlődés összefügg a korai fejlődésben.
Most képzeljük magunkat egy pillanatra egy fejlődő csecsemő helyébe. A baba egy játékmásolat, amelyet meg lehet érinteni és manipulálni, de egyben egy lehetséges szimbólum is – egy szimbólum, amely egy valódi babát képvisel. Ezt a fejlődéstudomány kutatói kettős reprezentációs problémának nevezik.
Dióhéjban: a kisbabák számára nehéz felfogni, hogy egy tárgy egyrészt manipulálható, másrészt valami másnak a szimbóluma.
Nem csoda, hogy amikor egy 6 hónapos babát nézünk, amint egy babával játszik, azt fogjuk megfigyelni, hogy a baba a kezével és a szájával fedezi fel a tárgyat – nem pedig azt, hogy szándékosan beteszi a babát a kiságyba. A tárgy még nem szimbólum a baba számára. A fejlődés során azonban ez megváltozik.
Kövek, természet és kreatív gondolkodás
A második életévre a gyerekek gondolkodása és ábrázolási képessége rugalmasabbá válik. Kezdik megérteni és szimbolikusan használni a babát, amikor a kiságyba teszik. Érdekes módon a kisgyermekek gondolkodása rugalmasabb, amikor a tárgyaknak nincs nyilvánvaló funkciójuk. Ezt emeli ki a „Használnak-e a kisgyermekek tárgyakat szimbólumként?” című kutatás.
Tricia Striano, Michael Tomasello és Philippe Rochat kutatása szerint egy gyermek sokkal nyitottabb arra, hogy egy követ használjon a baba jelképeként, mint egy ceruzát. Ennek oka, hogy a gyermek megtanulta a ceruza hagyományos használatát. A gyermek megtanulta, hogy a ceruzát írásra és rajzolásra használják. A kövekkel kapcsolatban azonban nincs konkrét cél és feladat, azokból az lehet, amit csak elképzel.
Nem csoda, hogy a kutatások szerint a természetben való séta fokozza a kreativitást – mint ahogyan az is segíthet, ha néha hagyjuk, hogy a gyerekek felfedezzék azokat a limlomokat is, amiket nem feltétlenül játék céllal tartunk a lakásban.