Bölcsészként nyilván dagad a májam, ha a gyerek azzal ül mellém a kanapéra, hogy olvasni akar. A legkisebbeknek szánt irodalomból nem minden könyvnek van helye a polcunkon.
4. Lackfi János: Az elefánt reggelije
Ez a tétel a listán kicsit kakukktojás, hiszen a formátum nem könyv, hanem diafilm. A mese viszont nagyon kedves, ráadásul a Lackfira jellemző nyelvi humor is megjelenik benne. A karakterek helyesek, egyéniségük van, ami még a rövid történet ellenére is jól kirajzolódik. Szuperül lehet a párbeszédeket különböző hangszíneken felolvasni, ami tapasztalatom szerint minden gyereket elégedettséggel tölt el.
Számomra különösen kedves volt, hogy azért, mert gyerekeknek szól, Lackfi nem butította le a szókincset, inkább úgy alkotta meg a szöveget, hogy az befogadható, de „felfelé húzó” legyen. Bónusz pont jár, amiért a lányom ebből a meséből tanulta meg a „disznófülű” szót, amit be is épített az aktív szókincsébe, nem kis derültséget okozva a környezetében.
5. Julia Donaldson – Axel Scheffler: A majom mamája
A szerzőpáros nevét érdemes figyelni, mert ha ezt látjuk a borítón, garantált a legkisebbeknek szóló, egyszerű, de igényes és jópofa történet – nálunk A róka zoknija szintén nagy kedvenc.
A fordításokat a szintén kiváló munkáiról ismert Papp Gábor Zsigmond készítette. Bár a szövegek könnyen befogadhatóak, jól érthetőek, mégis látszik, hogy munka van bennük. A ritmus nem döcög, a rímek nem erőltetettek, az egész történet kerek, igényes, az illusztrációk is szépek.
A mondatok pedig szinte az ember fülébe másznak, de nem olyan idegesítő módon, mintha egy bogáncs szorult volna a hallójáratunkba. Inkább egy kedves versikeként, amit a mindennapokban is szívesen ismételgetünk. Kiváló példája annak, hogy ha mindenki komolyan veszi a munkáját, akkor értékes, szép, élvezhető könyvet adhatunk a legkisebb gyerekek kezébe is.
