Gyerekcsínyek: Fogadások kis és nagy tétekben

Gyerekcsínyek: Fogadások kis és nagy tétekben

Címlap / Életmód / Család / Gyerekcsínyek: Fogadások kis és nagy tétekben

A gyerekek fantáziája hatalmas, ám felelősség tudatuk oly csekély, hogy hajmeresztő dolgokra képesek. Csak a célt látják, győzni akarnak, vakmerőek. Főleg ha csoportokba verődnek… olyanok, mint a kis birkák. Az Istenhívő szülők előnyben vannak, mivel plusz egy személy vigyáz csemetéikre és azok környezetére… 

A szöges léc igaz története

Amikor aprótalpú gyerek voltam, folyamatosan nagyobb unokatestvérem árnyékában éltem. Ő volt a vagány, az okos és írástudó, a szebb és csinosabb, és a hangosabb is. Nagymamámnál lakásfelújítás volt, nagybátyáim segítségével. Mi, gyerekek a magunk ötleteire voltunk utalva, ami az időtöltést illeti. Fogadást kötöttünk hát arra vonatkozólag, hogy el tudom-e érni azt, hogy rám figyeljenek a nagyok.

Nos… nagy birkózás árán megemeltem egy szöges lécet, amivel sikerült ,megsimogatnom’ nagybátyám naptól leégett hátát… a szögek ugyan kifelé álltak és nem lett komoly baj, de életemben nem kaptam olyan emlékezetes pofont, mint akkor. A fogadást természetesen megnyertem…

Hófehérke, nem jól csinálod

A gyerekek mindig megtalálják a rést a pajzson, főleg, amikor arról van szó, hogy hogyan tűnjenek el a felnőttek látóköréből. Ilyen időszak volt, amikor a napköziben ebédelni mentünk, hisz minden osztálynak más időpontban volt vége a tanításnak. Az ebédhez apró almákat kaptunk, rögtön fejenként hármat. A fiúk be akartak vágódni az asztalnál ülő lányoknál, így fogadást kötöttek, hogy az apró alma kinek fér be egybe a szájába.

Az egyik fiúnak sikerült, ám kifelé már nem jött az isteni gyümölcs. Akkor kezdtünk kétségbeesni, amikor elkezdett lilulni a feje a pániktól és az oxigénhiánytól, és olyan hevesen rohant ki az étkezőből, hogy még az igazgató urat is félrelökte. Szerencsére az alma kettétört valahogy a szájában.

Csoki és az üvegszálas harisnya

Kiskamasz lányom hosszas lelki terrorjának engedve, vettem egy méregdrága üvegszálas harisnyát. Rögtön másnap magára húzta az új szerzeményt, és büszkén ment az iskolába. Délután, már az utca végéről láttam, hogy valami nem stimmel ruhájának összhatásán. Harisnyáján hatalmas, tenyérnyi lyukak tátongtak, lányom arcán pedig letörölhetetlen boldog mosoly volt.

Nem vagyok ,számonkérős’ anya, de nem tudtam mire vélni a dolgot, és kérdezősködni kezdtem. Mosolyogva újságolta, hogy egy tábla csokit nyert fogadáson, melyben lyukakat kellett vágnia új harisnyájára. Mosolyogva vettem tudomásul, hogy tíz tábla csoki árát szabdalta szét gyerekem, akit nem az eszéért szeretek…

Boszorkányégetés a katolikus iskolában

Nagylányom katolikus iskolába járt, mivel – ismert okok miatt – nem akartam ,táltosképzőbe’ íratni, és csak ebben az iskolában volt művészeti osztály. A napközis tanár néni egy nap, igen feldúltan közölte velem, hogy lányom kikötözte egyik osztálytársát egy fához. Nem értettem a motivációt, így kérdezősködtem. Fogadást kötött az egyik fiú osztálytársával, hogy nem tudja őt úgy megkötözni, hogy abból kibújjon.

A fiút úgy látszik nem tanították meg embert kötözni a szülei, mert lányom könnyedén kibújt a csomó szorításából. Ám nem maradhatott egyoldalú a történet – tán a nemek egyensúlya miatt. Lányom is megkötözte a fiút, avart gyűjtött alá, és ott hagyta, had próbálkozzon. A probléma ott kezdődött, hogy elfeledkeztek róla, és a becsöngetés után derült ki, hogy egy gyerek hiányzik az osztályból…

A gyerekkor arra való, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek a gyerekek az életről. Némely tapasztalatszerzés jól sül el, így utólag csak nevet rajta az ember, de jobb, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a gyerek nevű entitás bármire képes, mert nekik még határtalan a fantáziájuk és nagy a bátorságuk…

VIDEO Melyik színt utálod a legjobban?

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!