A büntetés általában nem javít hosszú távon a gyerekek viselkedésén. A szakemberek szerint a helytelen viselkedést inkább úgy érdemes kezelni, hogy az elősegíti a jó jellem kialakulását.
A mikroszokások edzése, az újrakezdés, a jellemről szóló beszélgetések, a jóvátétel és a méltányos következmények részei ennek a jellemépítő megközelítésnek. Mutatunk néhány példát arra, hogyan gyakorolhatjátok ezt, vagyis hogyan érheted el, hogy a fegyelmezés a gyermek személyiségének és karakterének fejlődéséről szóljon, és elkerülhessétek a büntetést, amiből viszont senkinek nem származik haszna.
2/5 Kombináld a magas elvárásokat erős támogatással!
Kutatások igazolták azt is, hogy a gyerekek – nem meglepő módon – igyekeznek megfelelni a szüleik elvárásainak, amik (nyilván ésszerű határokon belül) lehetnek egészen magas elvárások is, feltéve, hogy a szülők minden segítséget meg is adnak ahhoz, hogy a gyermek meg tudjon felelni ezeknek az elvárásoknak. Ez azt jelenti, hogy "karakteredzőként" türelmesen segítik a gyerekeket azoknak a mikro szokásoknak a kialakításában, amelyek egy olyan nagyobb szokást alkotnak, mint a "mások tisztelete".
Thomas Lickona pszichológus, a gyermeknevelés szakértője felhoz egy példát: „Amikor az első unokánk 3 éves volt, a felnőttek beszélgetését azzal szakította félbe, hogy egyre hangosabban mondta: "Elnézést! Elnézést! Elnézést!" Az egyszerű figyelmeztetés, hogy ezt ne tegye, nem használt. A megoldás az volt, hogy megtanítottam neki egy pozitív "helyettesítő viselkedést": csendben megérintette a legközelebbi felnőtt karját, jelezve, hogy beszélni szeretne. A felnőtt ekkor bólintással nyugtázta, hogy észrevette őt. Amikor a beszélő felnőtt befejezte a mondandóját, az unokánk következett. Ennek a szokásnak a kialakításához emlékeztetőkre és gyakorlásra volt szükség, ahogy az új szokások kialakításához mindig, de végül elég jól működött ahhoz, hogy a többi unokával is családi gyakorlattá váljon.”
A cikk a hirdetés után folytatódik a következő oldalon, lapozz!