Babér
A görögök Apollónak, a jóslás, a költészet és a gyógyítás istenének szentelték. A jóslatokat a delphoi papnő közvetítette a halandóknak, előtte babérlevelet rágcsált.
Nagyobb adagban a babérlevél enyhén kábító hatású, így valószínűleg transzállapotot hozhatott létre, ami alkalmas volt a jövendőmondásra. A levelekből font koszorúval a költők és a sportolók fejét ékesítették.
Hasonlóképpen Rómában a bölcsességet és a hírnevet ismerték el vele. Évszázadokon keresztül használták betegségek ellen, főleg a pestisjárványok idején. Olvass még a témában
Felhasznált irodalom: Lesley Bremness: Füveskönyv (Park Kiadó, 1990)






