„A Carnac kövei nem egyenesek, kanyarognak, és egy gerincet követnek, amely elválasztja a tengerparti síkságot a belső, szárazföldi világtól. Valószínűleg egyfajta szimbolikus határként működnek a kettő között. Természetesen nem akadályozta meg az embereket abban, hogy átkeljenek közöttük, de olyan földrajzi elválasztást jelez a szárazföld és a tenger között, amely nem véletlenszerű” – mondta Agogué a BBC újságírójának.
Mivel a kövek elhelyezésének célja máig ismeretlen, számos mítosz és legenda született, hogy betöltse a biztos válasz helyén tátongó űrt. A koboldszerű lényekről szóló történetek, amelyeket Korrigánoknak hívnak, vagy a kőkatonákról szóló mendemondák, akik karácsony este egy patakból isznak, és mindenkit eltipornak, aki az útjukba kerül, talán sötét tündérmeséknek tűnnek. Ezek a korai kísérletek az ismeretlen megmagyarázására olyan félelemérzetet keltettek, amely segített megőrizni a helyet az utókor számára. Így van lehetősége az antropológusoknak és a történészeknek arra, hogy a köveket vizsgálva egy nap talán megfejtsék, mi lehetett az építésük valódi oka. Noha, ahogyan az évek telnek, egyre kisebb az esély rá, hogy erre valaha is valódi választ kapunk.
📅KisokosMunkaszüneti napokünnepnapok, hosszú hétvégék→A legjobb cikkek, horoszkópok és tesztek – egyenesen a postaládádba, ingyen.
