Kikapcsolódás / Szórakozás

A legjobb filmes váratlan fordulatok – Nem spoilerezünk!

A legjobb filmes váratlan fordulatok – Nem spoilerezünk!

Hetedik

Akárhányszor is nézem meg David Fincher 1995-ös filmjét, mindig úgy érzem, hogy jobb lett volna néhány jelenettel a vége előtt abbahagyni. Hiába tudom, hogy mi a fordulat a film végén, mikor először láttam, akkor hatással volt rám, hogy azóta is a hideg futkos a hátamon, ha eszembe jut. Az egyszerre izgalmas és mégis nyomasztó krimi a borongós New Yorkban játszódik, ahol a rendőrség egy agyafúrt és különösen kegyetlen sorozatgyilkost üldöz. A gyilkos a Bibliában megfogalmazott hét halálos bűn listáját követve végez áldozataival. A nyugdíjazás előtt álló William Somerset (Morgan Freeman) nyomozó ifjú, tapasztalatlan társa, David Mills oldalán próbál rájönni a gyilkos kilétére és megakadályozni a következő rémtettet.

Anélkül, hogy spoilereznék: a végén bekövetkező fordulatra senki sem számít, aki először látja ezt a filmet. Ez az, ami igazán emlékezetessé teszi, a maga hátborzongató módján. Egyszerre érezzük azt, hogy életünk egyik legjobb filmje volt és azt, hogy soha többé nem akarjuk látni. Különös ellentmondás, igaz? 

 

Hatodik érzék

A 90-es évek újabb emlékezetes darabja M. Night Shyamalan tollából és rendezésében készült, amelynek a végén mindannyian a fejünkhöz kaptunk, mikor először láttuk: hogy nem vettük észre? A főszerepben Dr. Malcom Crowe-t (Bruce Willis) ismerhetjük meg, akit gyermekpszichiáterként egy különleges esethez hívnak. Egy Cole nevű kisfiún kell segítenie, aki azt állítja, hogy látja a halottakat, mind körülötte vannak és beszélnek hozzá. Crowe kételkedik ugyan a kisfiú szavaiban, de mégis szép lassan elkezdik megérteni egymást és együtt – egy a fiú által látott szellem segítségével – még egy gyilkossági ügyet is felgöngyölítenek. Borús hangulatú, elgondolkodtató film, egy igazi váratlan fordulattal a végén.  

 

Érkezés

Kétféle ember van: aki szerint az Érkezés egy tökéletes zagyvaság és aki szerint az utóbbi évek egyik legzseniálisabb sci-fije. Én az utóbbi kategóriába tartozom, mikor 2016-ban moziban láttam, letaglózva ültem a feliratok alatt. Úgy éreztem, hogy ez volt életem egyik legjobb filmje. Denis Villeneuve mozijában idegenek érkeznek a földre, akik kommunikálni próbálnak az emberekkel egy ismeretlen nyelven.

A kutatók az elismert nyelvészt, Dr. Louise Bankst (Amy Adams) kérik fel, hogy segítsen megfejteni a különös jeleket. Amikor sikerrel jár, az az egész emberiség életét felforgatja. Nemcsak az hatalmas fordulat, amikor ráébredünk arra, hogy mit is akarnak mondani az idegenek, hanem az is, ahogy a főszereplő élete alakul. 

 

Volt egyszer egy Hollywood

Tarantino 2019-es filmjéhez kell egy kis tájékozottság a hatvanas évek Hollywoodjáról, hogy igazán élvezhető legyen. Charles Manson és szektája, valamint Sharon Tate története egyáltalán nem biztos, hogy mindenki számára ismert, aki nem az Egyesült Államokban él vagy nőtt fel. Szerencsére én már ismertem a történetet, így tíz körmömet lerágva néztem végig a filmet a moziban, ami egy lecsúszóban lévő színész (Leonardo DiCaprio) és kaszkadőre (Brad Pitt) életébe enged bepillantást Hollywood aranykorának végnapjaiban.

Az események egy bizonyos, emlékezetes 1969 augusztusi nap felé közelítenek, azonban az utolsó pillanatban nem várt fordulat történik. Mit kapunk? Egy csodás elégtételt, egy elképesztő akciójelenetet és egy felejthetetlen filmélményt.

 

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást