A légörvény
Sydneyből repültem Honoluluba, amikor brutális légörvénybe kerültünk. A turbulencia úgy rázta a gépet, hogy az utasok fele megsérült, volt, aki súlyosan. Mindenki sírva sikoltozott, én pedig megszólalni sem tudtam, csak bénultan ültem. Ekkor a mellettem ülő idős férfi megkért, hogy fogjam meg a kezét, és mondjunk együtt egy imát. Nem vagyok vallásos, de igaz a mondás, miszerint egy zuhanó repülőgépen nincsenek ateisták, ezért gondolkodás nélkül csatlakoztam. Körülöttünk pokoli zaj és káosz, engem pedig hirtelen megszállt a földöntúli nyugalom. Minden elcsendesedett, csak a bácsi halk motyogására figyeltem, szorítottuk egymás kezét, és elmúlt a félelmem, mert éreztem, hogy túl fogjuk élni. Rázós menet volt, de végül biztonságban landoltunk.