Volt, hogy a fájdalomtól éjszakákat sírtam át, volt, hogy a hiányod annyira betöltött mindent, hogy legszívesebben üvöltöttem volna, amíg meg nem hallod és vissza nem jössz hozzám. Dühös voltam, hogy neked minden olyan könnyen ment, elhagyni, örökre elfelejteni. Majd egy nap úgy döntöttem, hogy nem élek együtt tovább a fájdalommal, inkább szembenézek vele. Az élet ironikus, mert közben a példaképemmé váltál. Minden egyes reggel, amikor egyedül keltem az üres ágyunkban, csak arra gondoltam, hogy nem érdekel, mennyi időbe telik, egy nap majd én is olyan jól leszek, mint te. Utat mutattál nekem, miközben egy olyan űrt hagytál, amit később betölthetett a fény.
Látod ezt? Már én is mosolygok. Mosolygok, mert megtanítottad nekem azt, hogy sokkal erősebb vagyok, mint ahogy azt valaha is gondoltam magamról.
Melletted sokszor éreztem kevésnek, csúnyának és gyengének magam. Mikor elmentél, mindez csak rosszabb lett, gyenge voltam és megsemmisültem. Úgy éreztem, hogy az élet igazságtalan velem, mert elvette azt, akit a legjobban szerettem. Elvesztettem a hitem, a nyugalmam, és elveszítettem önmagamat is. Nagyon fájt, hogy egyedül maradtam. Aztán egy nap jött egy gondolat.
Ha nem hagysz el, talán sosem néztem volna szembe a saját démonaimmal. Minden nap megküzdöttem velük, olyan erővel kerekedtem felül rajtuk, ami még mindig éltet és hajt előre egy sokkal boldogabb élet irányába.
Köszönöm, hogy megmutattad, mennyi terhet bírok el valójában. Köszönöm, hogy egyedül hagytál akkor, amikor a legkiszolgáltatottabb voltam. Megmutattad, hogy vannak körülöttem olyanok, akik akkor is szeretnek és velem vannak, amikor te már rég nem. Köszönöm, hogy ráébresztettél arra, hogy ha az egész lelkemmel és a testem minden porcikájával képes vagyok igaz szerelemmel szeretni a rossz férfit, akkor képesek leszek megadni mindent annak a férfinak is, akit a sors nekem szán és akinek én leszek az első, nem pedig saját maga. Olvass még a témában
Élet pornózás után: 10 sztár, aki visszavonulása óta példás életet él
Óvatosan a HOBOszexuálisokkal! 10 nő figyelmeztető igaz története
„Belekényelmesedünk a kapcsolatba, aztán csodálkozunk, hogy már nem működik” – Férfiak vallomásai: mit tanultak a házasságról 10 év alatt
Nők vallanak: ezért utálták meg a (volt) férjüket
Mindig azt mondtad, azért vagy az életemben, hogy megtaníts arra, hogy szeressem és elfogadjam önmagam. Köszönöm, hogy ezt a leckét is feladtad, amikor elmentél. Sok időbe telt, de már tudom azt, hogy ha jó vagyok önmagamhoz, mások is jók lesznek hozzám. Ha nem hagysz egyedül, összetörve, a legsötétebb gondolataimmal küszködve, talán sosem találok vissza saját magamhoz. Ahhoz a mosolygós, szeretnivaló, boldog és huncut lányhoz, akibe egyszer te is beleszerettél. Köszönöm, hogy voltál, és köszönöm, hogy szerettél.






