5. Kenyér
A házasságunk első 15 évében én voltam a kenyérkereső, a feleségem csak alkalmi munkákat vállalt időnként, miután iskolába ment a fiunk. Szerencsére nem voltunk rászorulva, hogy főállásban dolgozzon és tudom, hogy a gyerek és a háztartás is bőven elég munka.
A Covid járvány alatt elvesztettem a munkám és egy éven keresztül a feleségem vállalkozásába segítettem be, amit (közösen) úgy felfuttattunk, hogy azóta már én is azt viszem – vele együtt – főállásban. A környezetemtől azóta is megkapom, hogy „kitartott férfi” vagyok.
