Párkapcsolat / Szerelem

A féltékenység egy állati ösztön?

A féltékenység egy állati ösztön?

Egy tanulmány az Evolutionary Psychology- ból azt boncolgatja, hogy a féltékenység egy védekezési mechanizmus, amit kognitív benyomás- nak hívnak.

Az eltúlzott észlelés, amelynek védő szerepe van

A kognitív észlelés egy olyan hasznos mechanizmus, amely a valóságot eltorzítja védelmező célból. Például ha látunk valakit távolodni, az első benyomásunk az lesz, hogy közeledik, nem pedig az, hogy távolodik. Továbbá az ember hajlamos túlbecsülni a magasságokat, és feltételezni például egy fekvő állatról, hogy alszik, nem pedig azt, hogy halott. Ez mind a túléléshez szükséges ösztönök közé tartozik. Jobb sietni és elkerülni egy lehetséges rablóval való összetalálkozást, vagy vigyázni és a lábunk elé nézni, hogy fel ne ébresszük az alvó kutyát, ezzel elkerülve annak a kockázatát, hogy esetleg belénk harapjon.

A kutatóknak az a véleményük, hogy egy férfinak az a jó, ha a potenciális élettársában a legrosszabb vonásokat keresi. Mert ha egy férfi őrt áll, elkerülheti a veszélyeket, jobb készenlétben lenni, mint csalódni, és ezzel az ösztönnel hivatott biztosítani saját maga számára, hogy a nő hű lesz hozzá és neki fog gyermeket nemzeni, nem pedig a rivális kanoknak. Ez a természetes kiválasztódás egyik mondhatni, pozitív oldala.

Goetz és Causey nevű kutatók 60 férfit és 89 nőt tanulmányoztak és arra a következtetésre jutottak, hogy a férfiak általában gyanakvóbbak mint a nők, ami a hűtlenséget illeti. A hűtlenségnek rengeteg kellemetlen következménye van, mint például nemi betegségek és azok egymásnak való átadása, viszont amitől a férfiak mégis jobban tartanak, az a felszarvazás gondolata. Ez abból adódik, hogy a nő, aki megcsalja társát, nemzhet saját gyermekeket a rivális férfival, a férfi számára viszont több időre és erőfeszítésre lesz szükség úgymond megküzdeni riválisaival és esélyt teremteni az utódnemzésre.

Ezek a tulajdonságok, a kutatók szerint, olyan más tulajdonságokat fejlesztettek ki, amelyek segítenének nekik a felszarvazás elhárításában, ilyen tulajdonság a túlzott gyanakvás is, nevezzük taktikának.

Jogosak- e a féltékenységi jelenetek?

Természetesen, írja Wired, több lehetséges magyarázat is van arra, hogy a férfiak miért gyanakvóbbak. Többek között, a kutatók arra a következtetésre is jutottak, hogy több férfit foglalkoztat a megcsalás gondolata, mint ahány nőt. Ennek is lehet betudható a gyanakvás tényezője: a férfi képes megcsalni partnerét, ezért feltételezi róla, hogy ő is megtenné vele ugyanazt. De talán az is egy lehetséges változat, hogy nem a férfiak a túl gyanakvók, hanem a nők túlzottan bizakodók?

Ezért, legközelebb, ha kedves párunk féltékenységi jelenetet rendez, talán el kellene gondolkoznunk azon, hogy esetleg nem az ő hibája, hanem a természeté? A válasz “nem”. A férfiak, féltékenyebb természetüknél fogva is, fel vannak ruházva ezen indulatok megfékezési képességgel is. A fékezhetetlen, maradandó és rugalmatlan gyanakvás szerintük betudható az alkalmazkodásra való képtelenségnek is. Más szóval, ha a férfi túlzásba viszi a féltékenykedést, a nő előbb-utóbb tovább áll.

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást