Kinek is szól valójában a kritika?
A felnőtté válással nemcsak új felelősségek járnak, hanem az a legtöbbször elvárt visszajelzés is, ami kísértetiesen hasonlít a családi keretek között korábban megszokott mintázatokhoz. Sok felnőtt gyermek úgy érzi, a szülők darabjaira szedik tetteiket, és minden egyes megjegyzés mögött üzenetet sejtenek, amely a korábbi, esetlegesen fájdalmas emlékeket hoz a felszínre.
Emellett az is gyakori, hogy a gyerekek saját magukkal szemben is kritikusabbá válnak, mint azt bármelyik külső szemlélő tenné. Ha pedig belső feszültségük közepette éppen szüleikkel kerülnek összeütközésbe, a legkisebb megjegyzés is úgy csattan a lelkükön, mint egy fenyítés, aminek következtében ösztönösen taszító magatartással reagálhatnak.
