Már a csapból is a spiritualitás folyik, így nem meglepő, hogy sokan minden párkapcsolatukról azt hiszik: életeken át kísérő lélektárs, aki mellettük fekszik. Persze, hamarosan szertefoszlik a rózsaszín köd, és marad a keserű valóság… Judy Tsuei amerikai jógaoktató összegyűjtötte, milyen felismerések árulják el, hogy nem „egyszerű” szerelem szövődött köztetek.
2/5 „Csak önismeret segítségével sikerülhetett.”
„Középiskolás koromban táplálkozási zavarral küzdöttem, ami sajnos több mint 15 évig az életem része maradt.
Olyan messzire menekültem saját magamtól, amennyire csak tudtam: meg sem álltam a világ másik feléig, egészen pontosan Sanghajig.
Ott jöttem rá, hogy a tükörképemtől esélyem sincs elfutni. Úgyhogy beiratkoztam egy intenzív járóbeteg-terápiára, melynek keretein belül öt évig kezelésekre jártam.
Mellette rátaláltam a jógára, sokat olvastam, és különböző módszerekben jártas gyógyítókkal találkoztam.
Megismertem magamat, s onnantól kezdve váltam képessé az önelfogadásra. Enélkül nem lettem volna elég érett a lélektársi kapcsolódásra” – meséli Judy az útjáról, amit szanszkritül szvádhjájának hívnak.
A cikk a hirdetés után folytatódik a következő oldalon, lapozz!