1. Úgy teszel, mintha mindenben egyetértenél
Ha valaki azt mondja, hogy nem szereti a kedvenc filmedet, te bólogatsz, és inkább nem árulod el, hogy titokban ötször láttad moziban. Azért teszed, mert félsz, hogy a saját véleményed miatt kevésbé kedvelnének. Csakhogy hosszú távon ez ahhoz vezet, hogy teljesen elveszíted a kapcsolatot a saját igazi gondolataiddal.
2. Úgy érzed, felelős vagy mások érzéseiért
Ha valaki szomorú vagy mérges, rögtön azon kattogsz, hogy biztos te rontottál el valamit. Pedig mások hangulatát nem tudod kézben tartani – még ha néha jó is lenne. Fontos felismerni, hogy mindenki a saját érzéseiért felel.
3. Túl gyakran kérsz bocsánatot
„Bocsi, hogy késtem két percet.” „Bocsánat, hogy megkérdeztem.” „Bocs, hogy vagyok.” Ha gyakran hallod magad így beszélni, az nem udvariasság, hanem önbizalomhiány jele. Nem kell elnézést kérned azért, mert létezel és néha hibázol. Olvass még a témában
4. Elárasztanak a „muszáj” feladatok
A naptárad tele van programokkal, amikhez valójában semmi kedved. Te vagy az, aki mindig vállalja a plusz műszakot, megsüti a sütit a céges bulira, és még a szomszéd virágait is locsolja. Csakhogy közben neked alig marad időd pihenni vagy bármi olyasmire, ami tényleg feltölt.
