A legtöbb nő Észtországban és Lettországban él. Az egykori Szovjetunió területein még a mai napig is érezni a második világháború hatását, még mindig több a nő jut korosztályonként egy férfira. Magyarországon is több a nő, mint a férfi: 100 férfira 117 nő jut.
Milyen hatással van a nemi arányokra a háború?
Valamilyen oknál fogva, ha egy háború folytán megfogyatkoznak a férfiak, az pótlódik a születésekkor, ugyanis több fiú gyerek születik. Ennek egyik magyarázata, hogy a fiatalabb nőknél gyakrabban fogan fiú gyermek, főleg akkor, ha a termékenységi időszak elején vannak.
Az is magyarázat, hogy a társ nélkül maradt nők szabadosabb életet élnek, így több a születés, ami több fiúgyereket eredményez. Ezt bizonyítandó, egy tanulmány szerint, mely a két világháború közötti időszakot vizsgálta: ebben az időszakban megnőtt a fiúgyermekek születési száma.
A magyarországi helyzet
Egy évszázada még nem volt különbség a nemek aránya között. Mára ez eltolódott, a nők javára. A fiatalabb korosztályban a férfiak száma magasabb, mint a nőké, a negyven éves korosztálynál ez kiegyenlítődik, idős korra pedig folyamatosan emelkedő nőtöbblet alakul ki.
Még mielőtt pánikba esnének a női olvasók, meg kell említeni azt, hogy ez csupán azt jelenti, hogy azonos korosztályokban másképp alakul a nemek aránya. Tehát – ha a pozitív oldalát nézzük a dolognak – a negyvenes korosztályú nőknek a fiatalabb korosztályú férfiak között kell nézelődniük, ott van nagyobb esélyük.
Amikor a fagyi visszanyal
Kínában egyre kevesebb a nő, így a férfiak minden módot megragadnak, hogy feleségük legyen, akár külföldről is. Ez abba az irányba tereli a kínai nőket, hogy olyan férfit válasszanak, akinek egzisztenciája van, tehát háza, kocsija. A kínai nők több, mint fele nem akar olyan férfit, akinek nincs lakása.
Kínában azért alakult így a nemek aránya, mert régi szokásaik szerint a leánygyermek nem hozott hasznot, így nem volt kívánatos – akár meg is ölték a leánycsecsemőt. Mára Ázsiában 100 millió nővel van kevesebb, mint férfi. Az előrejelzések szerint 2020-ra 40 millió férfi maradhat pár nélkül.
Kína és India
Mivel a fiúgyermek az áldás, még jobban megnehezítette a helyzetet az, hogy Kínában államilag szabályozták a népszaporulatot, azaz, bevezették a családtervezési programot, ami csak egy gyerekre adott lehetőséget, minden további gyermek után bírságot szabtak ki.
Kínában és Indiában a születésszabályozás olyan méreteket öltött, hogy már a terhesség idején, az ultrahang által nyújtott lehetőségeket is kihasználták, azaz, ha tudták, hogy leánygyermek a magzat, azt a terhességet – ennek okán – meg lehetett szakítani. A megszületett leánygyermekek sorsa sem volt könnyebb, ugyanis nem kapta meg ugyanazt az orvosi ellátást, mint egy fiúgyermek.
Aggasztó következmények
Ázsiában egyre népszerűbb a prostitúció és egyre több az emberrablás. Ez olyan képet vetít elénk, amit nem biztos látni szeretnénk.
Az elférfiasodás komoly társadalmi problémákhoz vezethet, többek között a társadalmi normák felborulásához – a többférjűséghez – de akár háborúhoz is hosszútávon. Közvetlen hatása pedig, hogy a magas férfi létszám miatt emelkednek az ingatlan árak, hiszen ez az alap a házassághoz.
Úgy tűnik ez az évszázad a nők évszázada lesz. Nem csak népesség szempontjából, hanem karrier szempontjából is. Folyamatosan változnak a nők jogaik, az esélyeik, a kötelezettségeik, a társadalomban betöltött szerepük. Kérdés, hogy jó-e ez, és hogy merre viszi a világot…