A gyöngyről legtöbbünknek az időtlen elegancia jut eszébe, hiszen olyan stílusikonok viselték előszeretettel, mint Audrey Hepburn, Grace Kelly vagy Jackie Kennedy. De vajon hogyan jönnek létre ezek a kecses gyöngyök, és hogyan kerülnek az ékszeres dobozokba a világ minden táján? Íme, 10 érdekesség, amit biztosan nem tudtál a gyöngyről!
1.
A gyöngy kétféleképpen keletkezhet: természetes vagy mesterséges úton, de mindig egy élőlény (osztriga, kagyló, csiga vagy folyami/tavi puhatestű) hozza létre, méghozzá több év alatt. Éppen ezért minden kialakult gyöngynek egyedi a színe, fénye, mérete és a formája. Léteznekcsigák által termelt gyöngyök is, például az abalon és a konk csiga is ilyen, de ezek rendkívül ritkák. Becslések szerint annak az esélye, hogy gyöngy van egy abalon csigában, 1 az 50 000-hez.
2.
A gyöngyöknek két előfordulási helye van: tenger és édesvíz. Az édesvízi gyöngyök olcsóbbak, mint a tengeri testvéreik. Természetes gyöngyök megtalálhatóak a Perzsa-öbölben és a Vörös-tengerben, míg a tenyésztett gyöngyök főbb lelőhelyei közé Japán, Kína és Ausztrália tartozik.
via GIPHY
3.
A tengeri gyöngyöknek 4 fajtája van: akoya, fekete, déltengeri és tahiti gyöngyök, valamint a kesi.
4.
Sajnos az utóbbi 150 évben túlhalászták a természetes, tengeri és édesvízi gyöngyök lelőhelyeit, és ezzel rengeteg fajt véglegesen ki is irtottak. Ennek okán a természetes gyöngyök ára igencsak felszökött.
Kapcsolódó cikkek
5.
Először a japánok találtak ki egy jól működő gyöngytenyésztő módszert. Az eljárás lényege, hogy egy tengeri osztrigát 3 éves koráig nevelnek, majd ekkor feltörik a héját és beleültetnek pár (1-20 db) kerek gyöngygolyót, az ún. magot. Ezzel lerövidítik azt az időtartamot, ami alatt egy gyöngy természetes úton létrejönne. Márpedig ez igen hosszú idő lenne, ugyanis 1 mm gyöngyház kifejlődéséhez kb. 3 év szükséges.
6.
A gyöngyök formája többféle lehet, attól függően, hogyan jöttek létre. A főbb formák:
- gomb- vagy félgömbölyű gyöngyök,
- teljesen kerek és ovális gyöngyök,
- csepp alakú gyöngyök,
- burgonya- és rizsgyöngyök,
- barokk gyöngyök,
- fantázia gyöngyök,
- formázott gyöngyök.
7.
Az 1930-as évek óta bevett szokás a gyöngyök festése, így tudnak játszani a színekkel az ékszerkészítők. Természetesen a vásárlót minden esetben tájékoztatni kell a megvásárolni kívánt gyöngy festéséről.
8.
Azok a sokat emlegetett és látott klasszikus gyöngysorok úgy készülnek, hogy a gyöngyöket méretük alapján besorolják, majd kifúrják őket és a kis lyukon át selyemzsinórra fűzik. A többnyire 40 cm-es remekműveket pedig párban vagy egyenként árulják. Érdekesség, hogy a gyöngyszemek közé mindig kötnek egy csomót, aminek több oka is van. Egyrészt a csomók megakadályozzák, hogy a gyöngyök egymáshoz súrolodjanak és így megsérüljön a felszínük, másrészt ha véletlenül elszakad a selyemzsinór, akkor a gyöngyök nem gurulnak szanaszét.
9.
A kész gyöngysorok nagy odafigyelést igényelnek viselőjüktől. Először is jó tudni, hogy árt a gyöngynek a parfümökben lévő alkohol, és nem tesznek jót neki a különböző kozmetikumok sem, melyekkel érintkezhet. Ha hő éri, akkor az szintén rövidíthet az élettartamán, de ezen kívül a testünk savas izzadságától is óvni kell, ezért minden használat után ajánlatos áttörölni egy puha textillel.
A szépséges ékszert pedig végül nem ajánlott akármiben tárolni, a legjobb, ha savmentes selyempapírba vagy egy bársonybélésű dobozba helyezzük. A textil vagy műanyag tasakokat inkább kerüljük az esetlegesen fellépő páralecsapódás miatt.
10.
Természetesen a gyöngyöket is régóta hamisítják. A műanyagból vagy üvegből készült bizsu gyöngyöket teklaként szokták nevezni, és először Coco Chanel tette őket divatossá.