Budapest egy bizonyos arcát ismerjük, és néha rácsodálkozunk, ha valami változik, épül, elbontják vagy átalakítják. Nem is olyan régen azonban az, amit ma meghatározónak hiszünk, egészen másként festett, vagy éppen egészen más dolgok álltak a helyén. Budapesti építkezésekről kerestünk fotókat, hogy lássuk, hogyan bontakozott ki a ma ismert főváros arca.
🎥 Jobb ember vagy, mint hinnéd, ha ez az 5 dolog jellemző rád
Állítsd be a bient megbízható forrásnak a Google-ben!
1895-ben az Andrássy úton épül a Millenniumi földalatti Dózsa György (Aréna) úti állomása. A kontinensen először (Európában csak Nagy-Britannia előzte meg) épült meg a földalatti Budapesten, és mindez része volt azoknak az építkezéseknek, amelyek a fővárost felírták a világvárosok térképére.
A munkások, a munkákat valószínűleg felügyelő, deszkákon álló férfiak, a háttérben az ételt hordó nő mind-mind egy letűnt kort idéznek, és csak még érdekesebb lesz a felvétel, ha mellétesszük ezt az 1980-as éveben készült fotót, ami az Árpád utat ábrázolja a Lebstück Mária utca felől az István (Bajcsy-Zsilinszky) út felé nézve, a metró építésének idején.
Az ún. kék metró első szakaszát 1976-ban adták át a Deák Ferenc tér és a Nagyvárad tér között, ennek déli hosszabbítása 1980-ra épült meg Kőbánya-Kispestig. Egy évvel később a Deák tér és a Lehel tér (akkor: Élmunkás tér) közötti szakaszt helyezték üzembe, amit 1984-ben az Árpád hídig továbbépítettek.
2/5 (Újjá)épülő Lánchíd
Az 1849-ben felavatott Lánchíd sokáig Budapest egyik jelképe volt, és el sem lehetett képzelni néküle a várost, ahogyan tulajdonképpen ma sem. A legendás kőoroszlánok azonban nem tudták mindentől megvédeni a hidat: a második világháború végén a visszavonuló német hadsereg felrobbantotta azt, az újjáépített hidat pedig csak eredeti felavatásának 100. évfordulóján, 1949-ben adták át ismét.
A felállványozott híd képe (ami a budai rakpartról készült) ma már szinte szürreális látványt nyújt, hiszen az utolsó felújítást 1996-ban végezték a Lánchídon, ekkor cserélték vissza a pilléreken található Kádár-címereket a Kossuth-címerekre. De ha az újjáépülő Lánchídra furcsa érzés rápillantani, várj, amíg a következő képre görgetsz! A századfordulón a Gellérthegyről nézve még egészen más látvány fogadta a szemlélőt: a folyó fölött éppen az Erzsébet híd építése zajlik.
A konstrukciójában akkoriban a világon teljesen egyedi, építészeti bravúrnak számító híd a második világháború idején ugyanarra a szomorú sorsra jutott, mint a Lánchíd, és a helyette épült, 10 méterrel szélesebb kábelhidat csak 1964-ben adták át.
Budapest egyik legrégebbi és legszebb tere a várban található Szentháromság tér. Épületeinek többsége sokáig a jezsuita szerzetesekhez tartozott, majd a magyarországi pénzügyigazgatás kormányszerve, a királyi kamara vette használatba ezeket. 1901. és 1904. között a már elavult és kinőtt épületet Fellner Sándor tervei alapján felújították és kibővítették, hogy a a Kamara helyébe lépő Pénzügyminisztérium ideköltözhessen.
Ez a felvétel az építkezés során, 1903-ban készült, a pompás épületet ilyen állapotban látni kicsit olyan, mintha beleshetnénk egy fellépésre készülődő primadonna öltözőjébe.
