Emberi összefogás a háborúban, amiről szót kell ejteni!

Emberi összefogás a háborúban, amiről szót kell ejteni!

Címlap / Életmód / Lélek / Emberi összefogás a háborúban, amiről szót kell ejteni!

Háború akkor és most

Régebben egész másképp zajlott egy háború, legalábbis a túlélők elmondásaiból ítélve. Minden ember, aki részt vett benne hős volt. Családjukat elhagyva, életüket kockáztatva harcoltak hazájukért még akkor is, ha egész másképp cselekedtek volna. De ez akkor volt, abban a szellemiségben és bár a világban mindig is jelen volt-van-lesz egyfajta háború, nem öltött ekkora méreteket.

Ahogy a világ, az emberek is fejlődnek nem csak szellemileg, de érzelmileg is.

A világháborúk idején a férfi lét megkövetelte a tartást, keménységet, szilárd jellemet és valljuk be, rá is szolgáltak ezekre a jelzőkre. Ezzel együtt persze az is elfogadott volt, hogy nem beszéltek mély érzésekről, nem mutatták lelki összeomlásaikat, pedig biztosan volt jó pár belőle. Manapság már a férfiak is nyíltan és őszintén mutatnak sebezhetőséget és ez nem egyenlő a gyengeséggel. Egyesek szeretik hangoztatni, hogy régen mennyivel keményebbek voltak a férfiak, manapság pedig mennyire eltunyultak.

Az igazság az, hogy a mögött a keménység mögött rengeteg elfojtott érzelem és ki nem mondott szó volt.

Inkább mutatták azt, minthogy bárki is mást feltételezzen róluk. A múltat nem tudjuk átírni, de a jelenükre és jövőnkre van hatásunk. Nem gondolnám gyengeségnek, hogy a mai katonák már sokkal inkább elzárkóznak az erőszaktól, hiszen mi értelme lenne az életnek, ha nem fejlődnénk. Ebbe pedig az érzelmi fejlődés is beletartozik.

Az emberi összefogás

Bár egyre több álhír terjed az interneten, mégis vannak olyan képkockák, melyek nem hazudnak, hallhatunk áldozatokról és megtört családokról. Embereket kényszerítettek bele olyan élethelyzetekbe, melyeket senki nem érdemelne meg. Mindezt úgy, hogy nem törődve az áldozatokkal, járulékos veszteségnek van minden elkönyvelve. Bár a helyzet elképesztően fájdalmas, mégis van valami reménysugár a háború közepette. Ez pedig az az emberi összefogás, ami az elmúlt hetekben kialakult világszerte.

Emberek milliói kezdtek gyűjtésbe és tesznek meg mindent napi szinten annak érdekében, hogy segítsenek a bajbajutottakon.

Szállást biztosítanak ismeretlenek számára és valahogy teljesen magától értetődő, hogy segítünk a háború elől menekülőknek. Naponta indítanak újabb kocsikat tele élelmiszerrel, gyógyszerekkel és ruhákkal a határhoz, időt, energiát nem sajnálva minderre. 

A közösségi média ereje

Bár van egy roppant kártékony oldala a közösségi médiának, az utóbbi időben rengeteget köszönhetünk neki. Családok találtak otthonra rajta keresztül, az emberek gyűjtéseket szerveznek különböző LIVE adásokban, reményt adva azoknak, akik most szűkölködnek benne. Hihetetlen látni, hogy lehet a világ ennyire összetartó és, hogyan dúlhat mégis háború.

Roppant nehéz ebben a helyzetben pozitív dolgokra koncentrálni még nekünk is, akiket jelenleg közvetlenül nem érint a dolog.

Viszont látva a menekülteket, egy pillanatra mindannyian megpróbáljuk átérezni, min mehetnek keresztül és reménykedhetünk abban, hogy minket elkerül ez az egész. Az emberiség egy részére, viszont elképsztően büszkék lehetünk, hiszen olyan segítőkészséget tanúsított, amire talán senki nem számított. Csak remélni tudom, hogy pár év múlva mindez egy rossz rémálomnak számít majd, de addig is ne felejtsünk el jónak lenni egymáshoz.

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást