A kutyánk, Brúnó belefulladt a medencébe. Sosem engedtük a medence közelébe, mert tudtuk, hogy nem tud jól úszni, ezért a kapu mindig csukva volt. Egy nap én értem haza először és ott lebegett a vízen, az öcsém nyitva hagyta a kaput és beesett. Eltemettem egyedül és a családnak azt mondtam, álmában halt meg, így találtam rá. Nem akartam, hogy öcsémnek bűntudata legyen, de összetört a szívem, mert imádtam Brúnót.
Fotók: pexels.com, unsplash.com