4. A sál
A gimis barátnőm kötött magának és nekem is két egyforma sálat. Ez volt az első kötési-projektje és nagyon büszke volt magára. (Én is büszke voltam rá.) Amikor egy iskolai buliban egy srác beszólt nekem, hogy „szép a sálad, kicsit sem buzis!”, láttam, hogy szegény barátnőmnek rosszul esik.
Nem akartam annyiban hagyni a dolgot, ezért határozottan megindultam a fiú felé, aki azt hihette, meg akarom verni, mert összerezzent és lecsúszott a korlátról, amin ült. Komikusan hanyatt esett és mindenki rajta nevetett, így ott is hagytam, a barátnőm pedig hálás volt, amiért megvédtem a sál becsületét. Az már az én titkom maradt, hogy nem bunyózni akartam, csak el akartam magyarázni a srácnak, hogy megbántotta a barátnőmet.
