Az edények
Valamiért természetes volt a családomnak, hogy minden összejövetelen én mosogatok. Ők kaja után már rég a nappaliban beszélgettek, amikor én még javában az edényeket csuszatoltam. Soha senki nem köszönte meg, ezért egyszer direkt úgy mosogattam el, hogy minden tányér és pohár foltos maradt. Még kétszer megcsináltam ezt és a következő alkalommal nagynéném szólt, hogy „Hagyd csak az edényeket, Barbikám, inkább gyere beszélgetni.” Ilyen egyszerű volt.






