Alvóka
Amikor még egészen kicsi volt a baba, gyakran aludt el velünk az ágyban, mert a férjemmel annyira szerettük, hogy nem tudtuk róla levenni a szemünket. Csak néztük, ahogy szuszog és párás szemmel csodáltuk, milyen gyönyörű ez a gyerek. Anyósom szólt, hogy nem lesz jó vége, de lehurrogtuk, hogy ne üsse bele az orrát a családi életünkbe. Ma már bánom, hogy nem hallgattam rá, mert a gyerek már három éves és áldatlan állapot, hogy képtelen a saját ágyában aludni.