Különböző életkorok, különböző tanulási módszerek
Fontos azonban megértenünk, hogy a hatékonyság nem csupán az életkortól függ, hanem a tanulási módszertől is. A gyerekek gyakran implicit módon tanulnak, természetes interakciók és játékos környezet révén. Felnőttek viszont sokszor explicit, tudatos stratégiákat használnak: nyelvtani összehasonlításokat, szókincs-szervezést, könyveket és applikációkat.
Fontos különbség az is, hogy a gyerekkori előny abból származik, hogy a gyerekek ekkor még nem tanulnak, hanem elsajátítanak egy nyelvet – ahogyan az anyanyelvünket sem szabályok vagy magyarázatok mentén tanultuk meg, csak „magunkba szívtuk”. A nyelv elsajátításához azonban az kell, hogy ne tanítani próbálják nekünk a nyelvet, hanem természetes környezetünkben találkozzunk azzal, egy anyanyelvi beszélővel.
Fontos azt is megjegyezni, hogy míg sokáig azt gondolták, hogy a nyelvi sorompó (vagyis a nyelv elsajátításának képessége, ami után már nem magunkba szívjuk, legfeljebb szabályok mentén megtanulhatjuk az új nyelveket) 6-7 éves korban lezárul, ma már sok kutató gondolja úgy, hogy ez egy sokkal későbbi életkorban történik meg, sőt vannak pszicholingvisták, akik szerint nem is zárul le soha a nyelvi sorompó, és a megfelelő környezetben és a megfelelő nyelvi imput hatására bármikor képesek vagyunk elsajátítani és nem csak megtanulni egy új nyelvet. Olvass még a témában
