Köszi
A pasim december 22-én teljesen váratlanul dobott, a családom pedig egész héten nézhette a síró arcomat, csodás karácsony volt…
Túlfeszített húr
Már augusztusban szakítani akartam a sráccal, de akkor volt a szülinapja, ezért tapintatosan vártam vele. Szeptemberben beteg lett az anyukája, akkor meg azért nem mertem kidobni. Októberben balesete volt, novemberben pedig műteni kellett, akkor megint várnom kellett. Végül december közepén hazaengedték, de nem akartam karácsonykor szakítani vele. A vége az lett, hogy már annyira nem bírtam, hogy pont szenteste telt be a pohár. Az utolsó csepp az volt, hogy kritizálta a sütimet és a párbeszéd így hangzott: „Bébi, ez a fahéjas tekercs nem jó.” Mire én: „A kapcsolatunk az, ami nem jó! Már fél éve szakítani akarok, de mindig kitalálsz valamit!” Sosem felejtem el az arcát, szó szerint leesett az álla…
