Forgó életkerék
„A sors az életkerék forgása, de oly módon, hogy a kereket maga az ember forgatja, és önmagán önmagát forgatja, és a forgás aszerint kényszer, vagy szabadság, hogy az ember kényszerből forgatja a kényszer irányába, vagy szabadon, a felszabadulás irányába.
A sors tulajdonképpen dráma. Végül is nemcsak a végzet, hanem a megszabadulás kiindulópontja is.
Mert ha a kerék forgásában össze is lehet törni, ezt olyan irányban lehet forgatni, hogy a kerék önmagát felszámolhatja.
Olvass még a témában
A sors akkor göngyölíthető fel, ha az ember azt magára veszi és éberen feloldja.”
