Soha nem felejtem el a pillanatot, amikor megjelent az a bizonyos második kék csík. Legszívesebben azonnal világgá kürtöltem volna: anya leszek! Végül tényleg óriási öröm volt megosztani a jó hírt a családdal és a barátainkkal, de mióta egyre egyértelműbb a dolog, sajnos egyre többször hallok olyan mondatokat is, amiket pedig nagyon nem akarok.
2/5 „Ugye eszel elég xxx-t / ugye nem eszel xxx-t?”
Az orvosommal és a védőnővel már minden élelmiszerről megbeszéltük, hogy szabad-e vagy sem, illetve hogy minek milyen kockázata van.
Ennek tükrében már köszönöm, de én magam is el tudom dönteni, hogy mi kerüljön a tányéromra, és bár valóban terhes vagyok, továbbra is egy felnőtt ember is, aki egyáltalán nem érez igényt arra, hogy – az őt kezelő egészségügyi dolgozókon kívül – másoknak is beszámoljon az étkezési szokásairól.
Arról nem is beszélve, hogy fogadjunk, hogy bármit is mondok, úgysem lenne jó…
A cikk a hirdetés után folytatódik a következő oldalon, lapozz!