Ez sajnos valóban egészen elenyésző. Azt mondod, hogy a nők többségre kezd nyitottá válni a témára. De mit tapasztalsz akkor, amikor valaki hozzád érkezik konzultációra? Milyen a hozzáállása, rálátása akkor és milyen, amikor távozik? Mit értek el közös munkával?
Gina: Amikor egy nő hozzám érkezik, gyakran még fél vagy fenntartásokkal kezeli saját testének természetes jeleit, például a méhnyaknyákot vagy a vérzést. Egyértelműen azt látom, hogy a közös munka során és a cikluskövetés révén mindenki egyre magabiztosabbá válik, és megtanulja jobban megérteni önmagát. Ezek a nők azt tapasztalják, hogy az önismereti folyamat felszabadító élmény, amely gyökeresen megváltoztatja az életüket. A félelmeik eltűnnek, magabiztosabbá és kíváncsibbá válnak önmagukkal szemben, ami végső soron jobb kapcsolódást eredményez a testükkel és a lelkükkel egyaránt.
„Onnantól kezdve, hogy valaki saját magával tud jól kapcsolódni, mindenkivel fog tudni kapcsolódni – a félelmei eltűnnek a testével kapcsolatban és ez óriási ajándék tud lenni.”
