Korai, mégis mély elkötelezettség
Carlo 2006-ban, leukémiában hunyt el, mindössze 15 évesen, fiatal kora ellenére azonban élete valóban a szentekére emlékeztető volt: napi imádkozás, szentségimádás, rendszeres szentmisék mellett programozott, sportolt, játszott – és mégis mindig ott lebegett benne a szolgálat szelleme.
Két elismert csoda
Ahhoz, hogy valakit előbb boldoggá, majd szentté avassanak, a katolikus egyháznak el kell ismernie, hogy a jelölt csodát tett. Carlo esetében két ilyen csodát is elismert az egyház: az egyik 2020-ban történt, amikor egy brazíliai gyermek, akinek édesanyja Carlóhoz imádkozott, felépült egy ritka hasnyálmirigy-fejlődési rendellenességből.
2022-ben pedig Florenciában, egy Costa Rica-i egyetemista súlyos kerékpáros balesete után történt meg az egyház szerint a csoda. A súlyos szellemi és testi sérülések ellenére a fiatal állapota hihetetlen javulás indult – miután az édesanyja felkereste Acutis sírját, és imádkozott ott. Olvass még a témában
