A színészi alakításokra sem lehet panasz
Mindaz, amit Bridget Jones karaktere jelképez a filmsorozat utolsó részében, már eleve elég ok lehet arra, hogy beüljünk a moziba. De természetesen nem mehetünk el szó nélkül a színészi alakítások mellett sem. Renée Zellweger ezúttal is tökéletesen hozza Bridgetet, és olyannyira nem akarják elfedni, hogyan változott meg az évek során, hogy maga Bridget is aláveti magát egy megosztó „szépítő” módszernek.
Chiwetel Ejiofor, Bridget fiának tanára, Mr. Wallaker szerepében pedig gyorsan emlékezteti is rá, hogy nincs szüksége semmilyen mesterséges beavatkozásra ahhoz, hogy szép legyen.
Chiwetel Ejiofor karaktere egyébként is remekül van felépítve, de Leo Woodall is tökéletesen hozza a jóképű fiatal srác karakterét, aki Roxsterként határozottan komolyan vehető, hiteles Bridget mellett. Hugh Grant Daniel Cleaver szerepében bebizonyítja, hogy bármennyire is szabadszellemű, fel tudott nőni ahhoz, hogy egy nő, történetesen Bridget bármikor számíthasson rá barátként, és ez fordítva is igaz. Emma Thompson (dr. Rawlings, Bridget nőgyógyásza) és Sarah Solemani (Miranda, Bridget barátnője) karaktere pedig pont olyan szerethető, mint az előző részben. Olvass még a témában
Mindent összevetve hiszem, hogy egy olyan alkotás született, ami képes kikapcsolni, de sokat is tanulhatunk belőle, sőt erőt adhat a nehezebb időkben. Spoiler! Az már csak a ráadás, hogy Bridget és Mark lánya, Mabel (Mila Jankovic) személyisége mennyire Bridgetét, fiuké, Billyé (Casper Knopf) pedig Markét tükrözi. Az koronázza meg, és teszi még inkább szívbemarkolóvá a történetet, amikor a film végén láthatjuk Billyt édesapja, Mark Darcy világhírűvé vált rénszarvasos pulcsijában.
