A Covid-19 világjárvány a családok életét nem csak a fertőzések útján nehezíti, hanem immáron a fiatal- és gyermekkorúak olthatósága kapcsán is újabb kihívások elé állítja azzal, hogy a szülők döntési helyzetbe kerülnek. Mi a helyzet, ha az elvált szülők közösen gyakorolják a felügyeleti jogot? Ki dönt a gyermek oltásáról? Dr. Kölcsényi Soma családjogi ügyvéd segít megválaszolni a kérdéseket. (x)
Magyarországon is megkezdődött a 16-18 év közötti korosztály vakcinálása, sőt, több országban az ennél is alacsonyabb életkorú, 12-15 év közöti gyerekek védőoltása is egyre inkább kérdésként merül fel. Amennyiben a nyájimmunitás koncepciója helyes – és másik lehetőségként a bezárkózás látszik csak – úgy várható, hogy a jövőben még ennél is alacsonyabb életkorban felmerülhet az oltás lehetősége.
A hazai egészségügyi protokolltól nem idegen a gyermek-, sőt a csecsemőkorban történő vakcinálás sem, de vitathatatlan tény a Covid-19 betegséggel szembeni védőoltások kapcsán, hogy azok kifejlesztése minden korábbinál gyorsabban történt meg. Oltásellenesség eddig is létezett, ezen felhangoknak sajnálatos de vitathatatlan táptalajt ad a Covid-19 vakcinák valóban rohamtempós kifejlesztése. Ettől független, de szintén emberileg érthető, hogy a szülő a gyermeke lehetséges vakcinálására mindig mint kisebbik rosszként tekint. A gyermek „szurkálása oltóanyaggal” versus fertőzés erősen valószínűsíthetően sokszorosan nagyobb lehetősége annak esetleges következményeivel együtt. Mivel egészen új típusú egészségügyi szakkérdésről van szó, a szülők is leginkább a hírekből tudnak tájékozódni. Olvass még a témában
A fentiek mérlegelése a szülők közötti vitákhoz vezethet, különösen talán akkor, ha gyermeküket már nem együtt nevelik. A gyermek vakcinálása egészségüggyel összefüggő döntési, ekképpen jogi kérdéssé válhat.
