Sokáig zavarban voltam, ha be kellett mutatkoznom, főleg, ha mondanom is kellett magamról pár szót, de ma már sokkal nyugodtabban tudok bemutatkozni. Ettől függetlenül máig jellemző rám, hogy az első pár szó után kicsit visszavonulok és hagyom a másikat kibontakozni. Nem azért, mert nem tudnék mit mondani, hanem mert közben figyelem a gesztusait, a hangsúlyát és próbálom kitalálni, milyen lehet valójában.
Már rég feltűnt, hogy vannak emberek, akik egyszerűen zseniálisan bánnak azzal a bizonyos „első benyomással”:
Ő teszi meg az első lépést
Vannak, akik egyszerűen nem várják meg, hogy odamenj hozzájuk – ők mennek oda hozzád. Ez nem tolakodás, sokkal inkább a magabiztosság egyértelmű reprezentálása (ami persze nem csupán vonzó és karizmatikus, hanem a képzeletbeli rangsort is sok esetben felállítja). Olvass még a témában
Anya vagyok, de néha idegennek érzem magam a saját korosztályomban
„A nőnek ez a luxus nem adatik meg” – ezért utálja a feleség, amikor a férje a kanapén tesped
Hogyan bánsz a magánnyal? Derítsd ki, mit jelent számodra az egyedüllét!
3 dolog, amiről azt hittem, 40-hez közel már ki fogom találni – És nem így lett
A társas kapcsolatok kutatói szerint az aktív kezdeményezők nagyobb eséllyel építenek tartós kapcsolatokat, mert az első pillanattól kezdve biztonságérzetet adnak a másiknak. Ha valaki magától közelít, azzal azt üzeni: „Érdekel, ki vagy.”
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
