Felesel
Azt ért váratlanul, hogy a lányomék milyen szinten nem nevelik a gyerekeiket. Az unokáim nem hallgatnak rám és ha rájuk szólok, simán feleselnek. Én soha nem mertem volna így beszélni a nagyszüleimmel és a gyerekeim sem pofáztak vissza nekem. Az unokáim viszont azt csinálnak, amit akarnak, képtelenség őket fegyelmezni.
Főállásban
65 évesen nyugdíjba mentem és a férjemmel vettünk egy kis víkendházat. Az volt a tervünk, hogy itt majd öregesen elpiszmogunk azzal, amit szeretünk: ő barkácsol és bütyköli a házikót, én pedig kertészkedem és művelem a kis veteményest. Egyetlen évig élvezhettük ezt, aztán unokám született, a férjem pedig váratlanul meghalt. A lányom hamar visszament dolgozni – mert szükségük van a pénzre – így én gyakorlatilag főállású nagymama lettem. Szeretem az unokámat, de jó lett volna egy kis pihenő, mert úgy érzem, hogy az elmúlt 45 évem csak a kőkemény munkáról szólt.
