Az utóbbi évtizedekben nagyot fordult a tudomány állása: míg a múlt században a szívet és az érrendszert nem kímélő adrenalint az asztma gyógyításának felbecsülhetetlen értékű gyógyszereként tartották számon, napjainkban olyan készítmények is elérhetőek, melyek biztonsággal szedhetőek, s az asztma és a szénanátha együttes kezelését is lehetővé teszik.
Annak idején az emberek úgy vélték, a dohányzás enyhíti az asztma tüneteit, ma viszont tudjuk, hogy e káros szenvedély az asztma kialakulásának egyik rizikófaktora, hiszen a cigarettafüst és a cigarettából felszabaduló mérgező anyagok roncsolják a légutak nyálkahártyáit, fokozott nyáktermelésre késztetik a hörgőket és összehúzzák a hörgőizmokat. Ez önmagában is rendkívül ártalmas, pláne akkor, amikor eleve fennáll a hörgők allergia okozta krónikus gyulladása, vagyis az asztma.
A betegség legjellemzőbb tünetei: a nehézlégzés, a mellkas szorító érzése, és a köhögés abból fakadnak, hogy a légzés folyamatában részt vevő hörgők az azokat bélelő nyálkahártya duzzanata, és a hörgőizomzat görcsös összehúzódásainak következtében beszűkülnek, ezért nehezebben áramlik keresztül rajtuk a levegő.
A kezeletlen, vagy rosszul kezelt asztma nagymértékben rontja az életminőséget, csökken a beteg fizikai terhelhetősége, és jelentősen beszűkülhet az élettere. Nem szabad tehát homokba dugni a fejünket, a tünetek jelentkezésekor a lehető leghamarabb fel kell keresni egy szakorvost, és megkezdeni a kezelést. Olvass még a témában
A betegség kialakulását elősegíti a családban előforduló allergiás megbetegedés, illetve, az egyént érő környezeti hatások, pontosabban az, hogy a gyulladást kiváltó anyagok milyen koncentrációban és menyire tartósan érintkeznek a betegségre hajlamos egyén szervezetével.
