Időjárás bolondja
Az egyik legkézenfekvőbb magyarázat a név eredetére a bolondos áprilisi időjárás. Ebben a hónapban még bármi megeshet, az idő fordulhat nagyon melegre, de akár egyik pillanatról a másikra lehet viharos is.
Ezért az elnevezés egyik magyarázata az, hogy az április bolondja, aki hisz az áprilisnak, vagyis elhiszi, hogy biztosan itt a jó idő, amikor csak rövid időre is melegebbre fordul. Vagyis valójában mindannyian kicsit április bolondjai vagyunk, hiszen annyira szeretnénk, hogy hosszan megmaradjon a jó idő!
Kelták
A keltáknál elterjedt ünnepi szokás volt, hogy április legelején tavaszköszöntőt ültek. Vidám játékokkal és zenével, tánccal vettek végleg búcsút a hidegtől és köszöntötték a tavaszt, a jó időt. Ezen a napon a kelták valójában az általuk nagyra tartott Ludot, vagyis a humor istenét köszöntötték.
Ezért nem csak megengedett, de kifejezetten elvárt is volt, hogy tréfás játékokkal szórakoztassák el magukat és egymást is. Ilyenkor akár erősebb, a másikból kicsit tényleg bolondot csináló tréfák is bőven belefértek a napba.
Franciaország
Az elnevezés magyarázatai között szerepel az is, hogy IX. Károly, akkori francia király a 16. század közepén elrendelte, hogy az újévet ne április, hanem január elején ünnepeljék. Korábban a tavasz kezdetéhez kötötték az év kezdetét is, és ilyenkor meg is ajándékozták egymást.
Mivel azonban a rendelet után április nem volt többé az év kezdete, ezért az áprilisi ajándékozás szokása úgy maradt meg, hogy ilyenkor is adnak ajándékokat egymásnak, de inkább csak bolondos dolgokat, hiszen már nincs igazi ünnep ezen a napon.
Németország
Németországban szintén a 16. századra nyúlik vissza a bolondok napjának megünneplése. Itt is a Gergely naptár okozta változások miatt került át az újévi ünneplés április elejéről január elejére, de a németek is szerették volna valamivel megőrizni a régi ünnepet is.
Az új naptárra való áttérés után még sokáig elterjedt volt, hogy az emberek április elsejére, mint az újév köszöntésére hívtak meg embereket. Akik megjelentek egy olyan ünnepségen, amiről tudniuk illett volna, hogy már nem is akkor tartanak, azt nevezték április bolondjának.
Olaszország
Olaszországban is máig él a szokás, hogy megtréfálják egymást az emberek akár egyszerű, vagy akár bonyolult szervezést igénylő viccekkel. A legegyszerűbb tréfák egyike például, hogy üres dobozt ajándékoznak egymásnak.
Ennek a szokásnak az eredete is a Gergely naptárban és azon keresztül a januárra tett Újévben keresendő: az emberek a régi Újévkor, vagyis április elsején így valójában adtak is egymásnak ajándékot, meg nem is. A lóvá tett embert olaszul pesce d’aprile-nek, vagyis április halának hívták, vagy inkább csúfolták.
India
Indiában Holi ünnepnek hívják az általában április elején tartott tavaszünnepet. Ez a nap nagyon hasonlít az Európában elterjedt bolondok napjára, az indiai emberek is ugyanúgy megviccelik és kinevetik egymás: például váratlanul színes porokat, festéket szórnak egymásra, vagy ehhez hasonló vicces kellemetlenségeket okoznak egymásnak.
A nap külön érdekessége, hogy ilyenkor megszűnik a kasztokat elválasztó, egyébként kifejezetten szigorú társadalmi szabályzat, és bárki (szinte) bárkivel tréfálkozhat kedvére.
Alice Csodaországban
A Lewis Carroll által írt mese egyik figurája egy nyúl, akit Április Bolondjának hívnak. A nyúl neve nem a Húsvét közeledtével hozható kapcsolatba, sokkal inkább azzal, hogy a történet szerint a nyúl április elsején bolondult meg.
Azzal vezetik be a szereplők közé, hogy arról beszélgetnek, hogy valójában ki is a bolond és miért. Alice és barátai abban reménykednek, hogy mivel májusban találkoznak a nyuszival, ezért Április Bolondja talán már nem is lesz annyira bolond.
Viccek, hazugságok
Nálunk is arra használják az április bolondja elnevezést, akit április elsején, vagyis bolondok napján lóvá tettek. Máig szokás ilyenkor megviccelni a másikat, főleg gyerekeket, esetleg olyan dolgot elhitetni vele, ami nem is igaz, vagy felesleges vagy nemlétező dolgokért a boltba küldeni (pl. ködvágóért, szárított hóért,stb.).
Éppen ezért ezen a napon szabad füllenteni, és nem elítélendő az sem, ha a lóvá tett személyen nevetünk. Vagyis április elsején nem csak a hazugság és a viccelődés válik egy napra engedélyezetté, de a káröröm is.
Pszichológiai szükséglet?
Egyre több helyen találkozhatunk azzal a nézettel, miszerint az emberi személyiség egészséges működéséhez igenis szükség van egy évben legalább egy olyan napra, amikor hivatalosan is megtehetünk olyan dolgokat, amiket máskor elítél a társadalom.
A hazugság és a másik kinevetése olyan dolog, amit elméletben elítélünk, gyakorlatban azonban mégsem tudunk kiküszöbölni az életünkből. Lehet, hogy a bolondok napja helyesen használva úgy működhet, mint egy szelep, ahol levezethetjük az elmélet és a gyakorlat közti különbségből adódó feszültséget?