Nyaranta meglátgattuk Amerikában élő nagynénémet, akinek volt vitorlása. Apám és én előszeretettel használtuk, azonban egyszer sikerült elég megkérdőjelezhető időben kihajóznunk. Az eleve nagy hullámok visszafelé már hatalmasak voltak, rádiónk nem volt, térerő semmi, ha felborulunk, vége. Ekkor apám azt mondta: „Vedd le a mentőmellényt, ha vízbe kerülünk, úgysem segít, csak meghosszabbítja az elkerülhetetlent. Szeretlek.” Életemben soha nem féltem még annyira, de végül kijutottunk. Apám a házba lépve megkért, soha ne mondjam el anyámnak, amit a hajón mondott nekem.