Pop
Apám kiskoromban hirtelen felemelt – azaz inkább felrántott – hogy repülőként röptessen, mire mindkét vállam kifordult, pop-pop. Anyám tette vissza és azóta sem merem a fejem fölé emelni a karom.
Elmaradva
Nagyon vártuk a kistesóimmal a nyaralást, akkor mentünk először a tengerhez. Én nyolcéves voltam és már számoltam a napokat, de indulás előtt két nappal durván lebetegedtem, annyira, hogy nem tudtam elutazni. Apám végül elutazott a két testvéremmel és anyám otthon maradt velem. Ha nem lett volna elég büntetés, hogy kimaradok mindenből, még anyám is haragudott rám. Neheztelt, amiért az ő üdülését is elrontottam és nem is rejtette véka alá. Ennek eredményeképpen a mai napig rossz érzésem van, ha lebetegszem. Egy olyan mély bűntudat fog el ilyenkor, amiből sosem fogok kinőni.
