Amikor átjött egy osztálytársam és lehidalt, hogy a szobámban van külön hűtőszekrény, tele dobozos üdítővel, csokival és jégkrémmel. Nekem természetes volt, hogy van, hogy ne kelljen végigmenni a fél házon, le a földszintre, ha megszomjazom vagy megkívánok egy kis nasit. Mondtam, hogy vegyen nyugodtan és megkérdezte, vehet-e kettőt, hogy az öccsének is vigyen, mert ők sosem kapnak csokit. El sem tudtam képzelni, milyen az, hogy valaki nem akkor eszik csokit vagy fagyit, amikor akar.