Esti családi rituáléink egyike a gyakori meseolvasás a gyerekeknek, majd az azt követő közös megbeszélésük. A kicsik fantáziadús rajzai, az egyre gazdagodó szókincsük számomra már elegendő bizonyítékot szolgáltattak ahhoz, hogy tudjam, mindezt megéri folytatni. Ami azt illeti: ameddig csak lehet. Amikor csak időnk adódik rá.
Van azonban néhány további tényező is, melyeknek köszönhetően magam is valósággal rákaptam a mesei ízvilágra, hiszen amikor néhány alkalommal elmarad a közös fantáziabirodalomban való kalandozásunk, már-már „elvonási tüneteim” támadnak. Azon kapom magam, hogy ösztökélem az óramutató előrehaladását, hogy minél előbb sort keríthessünk erre a lélekfeltöltő közös tevékenységre. Végre eljön a pillanat, kiválasztjuk a mesét, és kezdetét veszi a képzeletbirodalomban történő unhatatlan, kincseket rejtegető, élménydús barangolásunk.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
