A mesék bölcsességkódok az élethez, univerzális nyelvezetet, világmagyarázatot, erkölcsi tanítást, útmutatást adnak.
VIDEO Nyári horoszkóp: Mit hoznak idén nyáron a csillagok?
Esti családi rituáléink egyike a gyakori meseolvasás a gyerekeknek, majd az azt követő közös megbeszélésük. A kicsik fantáziadús rajzai, az egyre gazdagodó szókincsük számomra már elegendő bizonyítékot szolgáltattak ahhoz, hogy tudjam, mindezt megéri folytatni. Ami azt illeti: ameddig csak lehet. Amikor csak időnk adódik rá.
Van azonban néhány további tényező is, melyeknek köszönhetően magam is valósággal rákaptam a mesei ízvilágra, hiszen amikor néhány alkalommal elmarad a közös fantáziabirodalomban való kalandozásunk, már-már „elvonási tüneteim” támadnak. Azon kapom magam, hogy ösztökélem az óramutató előrehaladását, hogy minél előbb sort keríthessünk erre a lélekfeltöltő közös tevékenységre. Végre eljön a pillanat, kiválasztjuk a mesét, és kezdetét veszi a képzeletbirodalomban történő unhatatlan, kincseket rejtegető, élménydús barangolásunk.
A mesék: ősbölcsességek, lámpások, támpillérek
Az örökzöld kulturális örökségeink szerves részét képező mesék szimbólum- és archetípuskészletével (ősképek) minden befogadónak könnyű azonosulnia. Ha figyelmesen hallgatjuk, olvassuk a meséket, amennyiben valóban engedjük, hogy atmoszférája kilépjen a könyv lapjairól, és belopódzon a lelkünkbe, bizonyosan hatást fog gyakorolni ránk. Azonosulni tudunk egy szereplővel (nem feltétlenül a főszereplővel), belevetíthetjük mindazt, ami a mienk és együtt-rezdülhetünk, -hullámozhatunk a történettel.
Elődeink bölcsességeiket mesékbe kódoltan hagyatékozták az elkövetkező generációkra.
Ezek a bölcsességek pedig, mintegy támpillérként szolgálnak emberi életünk meghatározó mérföldköveihez, sorsfordulóihoz értünkkor (születés, gyermekkor, felnőtté válás, párválasztás, házasélet, nehézségek, betegségek, kihívások, öregkor, halál). Lámpásként világítanak előttünk.