7 aljas kis hazugság, amivel minden nap találkozunk

7 aljas kis hazugság, amivel minden nap találkozunk

Címlap / Kikapcsolódás / Szórakozás / 7 aljas kis hazugság, amivel minden nap találkozunk

Hány meg hány olyan mondattal találkozunk, amit mosolyogva, bólogatva hallgatunk, holott tudjuk, hogy mindjárt kiderül, jókora hazugsággal van dolgunk? És hányszor van, hogy bár sokadjára halljuk az adott szavakat, mégis batár módon hiszünk nekik, hogy aztán ismét az orrunkra ejtsenek bennünket?

Csak egy egészen kicsi plusz munka. Elvállalod?

Különös mondat ez, mert az igazságtartalma egészen addig megdönthetetlennek látszik, amíg rá nem bólintunk.
Azonban, ha egyszer már igába hajtottuk a fejünket, jönnek a részletek, és az elhallgatott információk: a végső szöveget a főnöknek kell majd elfogadnia, aki mindig mindent háromszor visszadob, igaz, hogy csak 20 perces munka, de vasárnap negyed kettőkor – hajnalban – kellene bejönni, és amikor 10 ezer leütést mondtak, valójában 10 oldalra gondoltak. Azért nem gond így sem, ugye?

Csak egy sör, és otthon vagyok!

Hányszor, de hányszor hallottam már ezt a fogadalmat telefonban, hogy aztán a barát/lakótárs/vendégül látott családtag hajnalban, enyhén illuminált állapotban tántorogjon haza? A dolgot csak azért nem értem, mert egyelőre senkinek nem vagyok az anyukája, tehát felőlem akkor és annyi sört isznak, amennyit a saját belátásuk megenged.
Akkor meg miért nem lehet azt mondani: hajnalban jövök, ne várj meg. Minek a körítés, és miért kell nekem mindig egy szemforgatással válaszolnom ezekre a telefonhívásokra?

Bocs, hogy megint lemondom, de a jövő héten tényleg ráérek!

Mindenkinek van legalább egy olyan barátja, aki a lehető legváratlanabb időpontokban jelentkezik be, és akinek a megkeresésére a naptárunk ellenőrzése nélkül mondunk igent, mert úgyis tudjuk, hogy az utolsó pillanatban majd lemondja a találkát.
Aham, jövő héten, hát persze? Mikor? Ó, nekem bármelyik időpont egyformán megfelel arra, hogy majd újra lemond.

Becsszó, hogy visszaadom!

Vissza hát, mert megjegyeztem az arcod és a neved, és egy esős éjszakán a házad előtt fogok állni, mereven bámulva az ablakodat, amíg vissza nem adod azt a nyavalyás fülhallgatót!
Ha ennél kevésbé vagy elszánt, akkor jó eséllyel a kölcsön kért tárgyakra letett nagyeskü is egy újabb hazugság lesz, amivel lóvá tettek.

Semmi dolgod nem lesz, csak ott kell állnod…

… és vigyáznod 13 ötévesre, akik mind most ették meg az évi cukoradagjuk egyharmadát, esetleg beugranod háttértáncosnak a főműsoridőben, vagy tolmácsként kísérgetned a német nagykövetet.
Hiszen gimiben fél évig németül tanultál, ez nem lehet probléma, ugye? Tényleg, csak úgy mellékesen, miközben itt állsz.

Kérhetek tőled valamit? Csak egy apróság!

Ha a müzlis kanalamat kérnéd kölcsön, akkor nem vezetnéd így fel a dolgot, hanem megmondanád, hogy mit akarsz.
Amihez körítés kell, arról már előre tudom, hogy nem apróság, és kizárólag az illem mondatja velem azt, hogy persze, mert legszívesebben kitépném a saját nyelvemet, és azzal csapkodnám az íróasztalt, hogy nyomatékosítsam: tudom ám, hogy hazudsz nekem!

Túl öreg vagyok én már ehhez!

Az örök klasszikus, amivel nem mások, hanem te szédíted saját magadat. Munkanapon éjfél utánig kimaradni? Üvöltve táncolni a kedvenc számodra? Videójátékozni az unokaöcséddel? Mielőtt mindet különös élvezettel, sorra elkövetnéd, szinte biztos, hogy elhangzik az ominózus mondat: Túl öreg vagyok én már ehhez!
Pedig az öregedés jele nem az, amikor észreveszed, hogy mennyi apró hazugság vesz körül, hanem az, amikor már nem tudsz rajtuk mosolyogni.

VIDEO Ezek a szerencsehónapjaid 2024-ben

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!