Kis aranyosak
A nővérem gyerekei kiállhatatlanok. Egy nyolcéves fiú és két – 12 és 15 éves – lány. Köszönni, megköszönni semmit nem tudnak. Vacsora közben nyomkodják a telefonjukat, végig, mind a hárman. Ha rájuk szólok, a család rámripakodik, hogy hagyjam békén őket. A három kis tetű úgy beszél mindenkivel, hogy a zsebemben kinyílik a bicska, még a nagyszülőknek is visszapofáznak. Ha szólok emiatt nővéremnek, akkor azt kapom, hogy ne okoskodjak, mert nincs gyerekem. A neveletlen kis férgek miatt minden karácsony egy rémálom. Unokatestvéreim egyetértenek velem, hogy a kölykök borzalmasak, de nem hajlandóak felszólalni.
