Ízek, amikre senki sem panaszkodik
Ma már az a legnagyobb örömöm a konyhában, amikor valaki jóízűen megeszik valamit, amit készítettem, és fogalma sincs róla, hogy az étel „mentes”, vagy egyszerűen nem tartja fontosnak, hogy az-e. Nem kérdez rá, nem torpan meg, egyszerűen csak élvezi. Ez számomra nemcsak sikerélmény, hanem egyfajta igazolás is: lehet mentesen finomat és élvezetet adót sütni-főzni.
Sokszor látom, hogy ha egy étel mellé ki van írva, hogy gluténmentes, tejmentes, tojásmentes, máris óvatosabb, vagy egyenesen bizalmatlan a vendég. Még akkor is, ha egyébként ez az étel sosem tartalmazott volna tejet vagy lisztet. A „mentes” szó sokakban még mindig az „íztelen”, „száraz”, „furcsa” szinonimájaként él.
