A „boy mom”, azaz „fiús anya” kifejezés elsőre kedves, büszke önmeghatározásnak tűnik. A közösségi médiában sokszor megható vallomások, ölelkezős fotók és érzelmes üzenetek kapcsolódnak hozzá. Mégis egyre több szakértő hívja fel a figyelmet arra, hogy a túlzottan szoros, kizárólagos anya-fiú kapcsolat hosszú távon komoly terheket róhat a fiúkra – és később a párkapcsolataikra is.
A német Cosmopolitan szerint a „toxikus fiús anya” dinamika nem ritkán egészen felnőttkorig elkíséri a férfiakat. De hol húzódik a határ az egészséges kötődés és a túlzott érzelmi bevonódás között? És mit tehet egy pár, ha az anyai befolyás túl erősnek bizonyul?
Mit jelent valójában a „fiús anya”?
A „boy mom” trend a közösségi médiában kapott lendületet: édesanyák osztották meg, milyen „különleges” a kapcsolatuk a fiukkal. A hangsúly gyakran azon volt, hogy a fiúgyermekkel való kötődés „más”, „mélyebb” vagy „egyedibb”, mint a lánygyermekkel. Olvass még a témában
Évek óta nem használok tampont – ezek a menstruációs bugyik, amiket minden barátnőmnek ajánlok
Ez vár rád a munkában idén januárban – zodiákusod szerint
A legerősebb csillagjegy párosok, akik tökéletes házastársak lesznek
Az elhízás motorja: ezért van, hogy akkor is beléd fér a desszert, ha dugig tömted magadat
Önmagában az, hogy egy anya büszke a fiára, teljesen természetes. A probléma ott kezdődik, amikor a gyermek neme válik az identitás központi elemévé, és amikor az anya nyíltan vagy burkoltan azt üzeni: a fia „különlegesebb”, mint bárki más – akár a testvéreinél is.
Ez nemcsak a lánytestvér önértékelésére hathat negatívan, hanem a fiúra is komoly terhet rak: azt az érzést, hogy neki kell betöltenie az anya érzelmi világának középpontját.
