Borítkép: TUDUM by Netflix
Az első évad óta nézem a Bridgertont. Pontosan tudom, mikor kattintottam rá először a Netflixen, és azt is, hogy már az első rész után éreztem: imádni fogom nézni. Miért is ne imádnám? Szép ruhák, szemmel vetkőztetés, titkos érintések, gondosan komponált jelenetek. Azóta minden évadot megnéztem, az újat is, és igen, nekem is van, ami jobban tetszett, van, ami kevésbé, de összességében továbbra is élvezem a sorozatot.
Amit viszont nem értek, az a körülötte zajló, időről időre fellángoló kultúrharc
Az egyik oldal szerint a Bridgerton „woke” vacak. A másik oldal szerint nem elég progresszív. Az egyik felháborodik a színes bőrű arisztokratákon, a másik hiányolja a még radikálisabb társadalmi állásfoglalást. Én pedig csak pislogok: nem ugyanazt a filmet nézzük? Olvass még a témában
Okosabb vagy, mint egy irodalomtanár? Teszteld a tudásodat!
Szeretem a barátnőimet, de nem vagyok hajlandó mindenkivel egyszerre utazni – és erről nyíltan beszélnünk kéne
Lepipálnád egy irodalmi kávéház törzsvendégét? Teszteld a tudásodat!
Cinque Terre 5 legjobb programja – a saját élményeim alapján
Számomra a Bridgerton egy könnyed, látványos, tudatosan túltolt fantázia.
Egy kosztümös, csillogó szoftpornó, amelynek elsődleges célja nem a történelmi hitelesség és nem is a társadalmi forradalom, hanem az, hogy szexi legyen.
Hogy jól essen nézni. Hogy kedd este leüljek elé egy pohár borral a kezemben, fátyolmaszkkal az arcomon, és két epizódon át ne kelljen a valóságon gondolkodnom.
Van valami egészen felszabadító abban, hogy a sorozat nem kér bocsánatot azért, ami. Nem próbál többnek látszani. Nem akar dokumentumfilm lenni a 19. századi Angliáról. Nem akar filozófiai traktátust írni a házasság intézményéről. Azt akarja, hogy megbizsegtessen. Hogy izgulj. Hogy várd, mikor ér végre egymáshoz két kéz.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
