Az épületek még állnak, de már fák nőnek a beszakadt tetők alatt. A természet gyorsan átveszi utánunk az irányítást.
Dél-Georgia sziget
A Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek az Egyesült Királyság tengerentúli területe. Milliónyi állatával és állandó emberi lakosok nélkül a föld egyik leginkább biológiailag változatos pontja. Déli-Georgia a Déli-Atlanti-óceánban helyezkedik el, 1390 km-re kelet-délkeletre a Falkland-szigetektől, összes területe a körülötte lévő kisebb földcsoportokkal együtt 3529 km². A barátságtalan hegyekkel borított sziget az ember számára nem sok jóval kecsegtet, az állatok és növények azonban jól érzik magukat a zord és változékony időjárás ellenére is a szigeten, ahol minden csapadék hó formájában hullik.
A szigetet először egy londoni kereskedő, Anthony de la Roché fedezte fel 1675-ben, majd 1775-ben maga James Cook kapitány volt az, aki „újra” felfedezte. 1908-ban került brit fennhatóság alá. A sziget sokáig fókavadászok és bálnavadászok bázisa volt, északi partján hat állomást is kiépítettek. Ezek közül a Stormness a körülményekhez képest kényelmes szállást és egy javítóműhelyt is kínált a veszélyes munkát űző tengerészeknek. Az állomás épülete ma romos, a sziget elhagyatott, és legfeljebb turisták látogatják. Ők gyakran felkeresik azt a 14 sírt is, ami a Stormness melletti bálnavadászok temetőjében áll.
A szigetet először egy londoni kereskedő, Anthony de la Roché fedezte fel 1675-ben, majd 1775-ben maga James Cook kapitány volt az, aki „újra” felfedezte. 1908-ban került brit fennhatóság alá. A sziget sokáig fókavadászok és bálnavadászok bázisa volt, északi partján hat állomást is kiépítettek. Ezek közül a Stormness a körülményekhez képest kényelmes szállást és egy javítóműhelyt is kínált a veszélyes munkát űző tengerészeknek. Az állomás épülete ma romos, a sziget elhagyatott, és legfeljebb turisták látogatják. Ők gyakran felkeresik azt a 14 sírt is, ami a Stormness melletti bálnavadászok temetőjében áll.