A fogalmat Dr. Rami Kaminski pszichiáter alkotta meg, aki „otrovert” néven írta le ezt a különleges személyiségtípust. Szerinte az otrovertáltak védettek attól az ösztöntől, hogy automatikusan ráhangolódjanak a környezetükre érzelmileg, inkább az eredetiség és az érzelmi függetlenség jellemzi őket.
Az otrovert egy olyan ritka személyiségtípus, ami valahol az extrovertált és introvertált között helyezkedik el, de nem az „éppen középen” személyiségtípus. Az otrovertáltak ugyanis egyszerre vonzódnak a társasághoz és az elvonuláshoz, mégis egyik végletben sem érzik maradéktalanul otthon magukat. Ők azok, akik kíváncsi megfigyelőként vannak jelen: nem feltétlenül kerülik a nyüzsgést, de nem is élik meg éltető erőként a tömeget. Inkább elemzik, figyelik a történéseket és a dolgok mögé próbálnak látni.
Hogy ebben mennyire magamra ismertem! Nem vagyok tipikus introvertált, hiszen előfordul, hogy rám tör a bulizhatnék, az állandó mehetnék – mégis, amikor legutóbb 14 000 emberrel voltam ott egy koncerten, tökéletesen képtelen voltam jól érezni magamat. Ugyanakkor folyamatosan kutatom, mi zajlik mások fejében, miért reagálnak úgy, ahogy – emiatt gyakran kevésbé nyitottnak tűnök, pedig csak megfigyelek, elemzek. Olvass még a témában
Íme, 5 ritka jel, ami arra utalhat, hogy te is otrovertált vagy
1. A tömeg inkább fáraszt, mint feltölt
Ahogy arról már volt szó, előfordulhat, hogy néha kimondottan élvezed a társaságot, szívesen mozdulsz ki, viszont jellemző rád, hogy a zaj és a tömeg villámgyorsan kimerít. Egy este a barátaiddal? Jöhet! De egy óriási fesztivál, ahol egymás hegyén-hátán ugrálnak az emberek? Azt gond nélkül kihagyod…
