5 emblematikus magyar film, amit minden magyar ajkúnak látnia kell

5 emblematikus magyar film, amit minden magyar ajkúnak látnia kell

Címlap / Kikapcsolódás / Szórakozás / 5 emblematikus magyar film, amit minden magyar ajkúnak látnia kell

Nem csak a tengeren túlról érkezhetnek nagyszerű filmek és nem csak 2017-ben. Sőt! Kis hazánk is büszkélkedhet megannyi remek képkockával, hála tehetségesebbnél tehetségesebb színészeinknek, rendezőinknek. Lássuk, melyek azok, amiket mindenképp látnod kell. Ha igazi mozirajongó vagy, és még nem láttad ezeket, akkor ideje mihamarabb bepótolnod.

Hattyúdal

Keleti Márton 1963-ban bemutatott fekete-fehér játékfilmje. A film betétdalait, köztük a híres Villa Negra románcát Garai Gábor írta. Páger Antal, Sztankay István, Bodrogi Gyula, Szirtes Ádám, Kiss Manyi, Kállai Ferenc, Pécsi Ildikó. Ha képbe vagy a magyar filmekkel, nem kell bemutatnom őket. Ez a csapat borítékolja a sikert, de a történet sem utolsó.

Az öreg csavargó, akit Páger Antal játszik, egy lepusztult kalyibába ver tanyát, amit „Villa Negrának” nevez. Megszorult fiatalokat gyűjt maga köré, akik lopásból, alkalmi munkákból tengődnek. De ők más életet akarnak élni és visszaülnek az iskolapadba, vagy dolgozni kezdenek. Így az öreg egyedül marad.

A film annyira elnyerte a közönség szívét, hogy a történet alapján 2013-ban Verebes István musicalt rendezett, amelyet a József Attila Színház mutatott be. Érdekesség pedig, hogy az eredeti film betétdalai helyett a Republic dalai hangzottak el a darabban.

Csinibaba

Ha egy filmajánlót olvasnánk, valószínűleg csak annyit írnának, hogy 1997-ben bemutatott színes, magyar zenés filmjáték. De azért ez több annál.

Ha csak annyit mondok, hogy Gálvölgyi János és Reviczky Gábor már el tudjátok képzelni a folytatást. A történtet 1962-ben játszódik.

A KISZ Ki-mit-tud-ot hirdet. A győztesek, kimehetnek a Helsinki VIT-re, ami ugyebár a vasfüggönyön túl van. Bonyodalomból, szerelemből, ármányból pedig nem lesz hiány, azt garantáljuk.

A tanú

Bacsó Péter (Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész) 1969-ben rendezte, de ahogy elkészült a film, szinte rögtön be is tiltották, hiszen a Rákosi rendszerről szólt, de még túl korainak bizonyult.

Így tíz évig, csak pihent a „szekrény tetején” majd 1979-ben végül bemutatták. Akkor is csak azért, mert külföldön a Betiltott Filmek Fesztiváljára készültek.

1981-ben pedig még a cannes-i filmfesztiválon is szerepelt. 1985-ben könyv formában is megjelent. Bár 1994-ben elkészült a folytatása is, ez már nem lett olyan sikeres, mint a kultuszfilmmé nőtt elődje.

Körhinta

Ha másért, nem legalább azért pillantsd bele, mert láthatod Törőcsik Marit fiatalon játszani. 1956-ben mutatták be és a cannes-i filmfesztiválon Arany Pálma díjra is jelölték.

A forgatókönyvet Sarkadi Imre A kútban című, 1954-ben megjelent novellája alapján Fábri Zoltán és Nádasy László írta.

Patak István, azt tervezi, hogy lányát, Farkas Sándor egyéni gazdához adja feleségül, hogy egyesíthessék földeiket. Ám a szívnek nem lehet parancsolni és a lánya, szembeszáll apja akaratával, hiszen mást szemelt ki magának.

Liliomfi

A film Makk Károly (Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, érdemes és kiváló művész) rendezésében 1954-ben készült, Szigligeti Ede vígjátékából, Darvas Iván főszereplésével.

Ha szeretnél igazán szép jelmezeket, díszletet csodálni, ne hagyd ki ezt a magyar színjátszás hőskorát idéző történetet.

Szerelemből, bonyodalomból itt sem lesz hiány, de ha oda vagy a régi moziért, garantáltan magával minden képkockája ennek a filmnek.

VIDEO 10 ecset, ami nélkül lehet sminkelni, de nem érdemes

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!