Sosem voltam az a nagyon spórolós típus, hiszen amint sikerült egy kicsit többet keresnem, rögtön elköltöttem olyan dolgokra, amiket előtte nem engedtem meg magamnak. Amikor viszont a koronavírus beütött, kénytelen voltam belátni, hogy egy ideig takarékosabban kell élnem, mint korábban.
A neten rengeteg trükköt olvastam a spórolásról, de lemondani a Netflixről vagy folyamatosan kuponokra vadászni nem szerettem volna. Így elkezdtem a saját fejem után menni, és végigvenni, az életmódomon hogyan tudnék leginkább változtatni.
Az első, és egyben leginkább kézenfekvő módszer az volt, hogy mostantól nem este 6-kor fogom kitalálni, mi legyen a vacsora.
Leültem vasárnap, és előre megterveztem a teljes heti menüt, kezdve a reggelitől a vacsoráig, és elhatároztam magamban, hogy megpróbálok minden nap főzni.
Az ebédemet előtte többnyire mindig a munkahelyi menzán vettem meg (hol épp 1000 Ft-ért, hol 1800-ért), de tudtam, hogy minden nap kifizetni ezt összességében több tízezer forintot jelenthet havi szinten.
Úgyhogy amikor nekiálltam este főzni, mindig hozzáadtam annyit, hogy plusz egy adag kijöjjön belőle. Természetesen nem kell extra kajákra gondolni, amelyek miatt órákig álltam a konyhában, hiszen sokszor egyszerű csirkemellet készítettem körettel és egy kis zöldséggel, ami nagyjából 30 perc alatt készen is volt.
Rövidebb időbe telt, mint kivárni a házhozszállítás idejét! Az ételek árát persze ugyanúgy ki kell fizetni, mint ha minden nap rendelnék, de mivel nem csak egyetlen kajálás jött ki belőle, hanem mindjárt a másnapi ebéd (és sok esetben vacsi) is, rögtön kicsit jobban állt a szénám.
1/3 Nem mindegy, hol vásárolok
Mind tapasztaljuk, hogy egyes élelmiszerek ára a koronavírus és háború hatására felment, de még mindig a főszabály az, hogy üzlete válogatja, hogy mi és mennyibe kerül. Ezért úgy döntöttem, hogy bár kényelmes lenne beszaladni a közeli boltba meló után, amit lehet, elkezdek inkább piacon megvenni.
Előtte sosem jártam ki, mert nem szerettem korán kelni hétvégén, de úgy döntöttem, beáldozok egy-egy reggelt, és megnézem, milyen a felhozatal.
Nagyon kellemes csalódás ért, mert a zöldségeket, tisztítószereket, sőt még a húsokat is 30%-kal olcsóbban vehettem meg, ráadásul hazai termelőktől, amivel egy kicsit őket is tudtam támogatni. Mindenkinek ajánlom, hogy a közeli piacokat nézze végig, mert igazi kincsekre lehet bukkanni – és persze az alkudozással még előnyösebben lehet kijönni a végén!
2/3 Ami már nem kell
A szobámban rengeteg olyan holmi van, amit sajnos régóta nem használok. Ilyenek azok a könyvek, amiket még korábban megvettem, elolvastam, majd eltettem a polcra, és azóta rájuk sem néztem.
De több olyan ruha is lógott a szekrényemben, amit egy-két alkalommal viseltem csak, sőt, akadtak olyan dísztárgyaim is (régi csillárok, elefántos kerámia), amik egy dobozban hevertek.
Elkezdtem átvenni, melyek azok a tárgyak, amiket megpróbálhatnék eladni a neten, és különböző Facebook-csoportokban árusítani kezdtem őket.
Mindent azért nem kapkodtak el, de több olyan könyvet is sikerült eladnom, aminek köszönhetően néhány ezer forint plusz került a pénztárcámba.
A neten egyébként szembejött velem egy olyan kezdeményezés is (több Facebookos csoport is alapszik rajta), hogy ha van egy ruhád, tárgyad, bármi, amit nem használsz, de csak pár száz forintot ér, így szinte feleslegesnek érzed elkérni érte a pénzt, eladhatod akár egy kiló lisztért, olajért, cukorért cserébe, az „árat” te szabod meg.
Külföldi csere-bere oldalak már bizonyították, hogy ez a módszer hatékony, hiszen rengeteg hasznos dologra szert tehetsz úgy, hogy igazából pénzedbe nem kerül.
3/3 Csak 500 forint
Ezt a trükköt még egy spórolós cikkben olvastam, és most én is leteszteltem. Minden alkalommal, amikor elmentem boltba, és az eladótól 500 Ft-os bankjegyet kaptam vissza, azt elraktam egy borítékba a fiókom mélyére.
Sosem tartottam magamnál, mert tudtam, hogy úgy biztosan elkölteném, de ezzel a módszerrel mindig több és több 500 Ft-os került a borítékba.
A hónap végére már 8000 forintnyi 500 forintos lapult a fiókomban, ami összeadva a több spórolós módszerrel 30 ezer forint megtakarítást jelentett nekem június végére.
Persze tegyük hozzá, hogy ruhát ez idő alatt nem vettem, és elsősorban olyan programokat szerveztem, amelyek nem kerültek sokba (kávézás a barátnőkkel, túrázás az erdőben vagy biciklizés), úgyhogy ez is szerepet játszott a plusz összegben. De megbizonyosodtam afelől, hogy ha elhatározom magam, és kitartok a tervek mellett, éves szinten egész jó összegeket lehet félretenni!
Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!
3 hozzászólás
Csillagvirág
2021.01.17., 21:39Évek óta így spórolok, sosem szerettem szórni a pénzt, még akkor sem, ha felvetne. Mindig jöhetnek nehezebb idők, és félretett pénznek is lennie kell. Felelős ember nem csak a mának él. A carpe diem mindig benyújtja a számlát.
Bordás Judit
2021.05.24., 09:19Miért tekintik hülyéknek a női magazin olvasóit? Muszáj idióta hangnemet megütni,kicsit gögy9gni?
janika
2021.06.22., 20:18lyuniusba nemvetem rolyc rolycot.
mekis marata péncem.
agusztuzsba bentlit nemveszek szebtemberbe ferárit. Oktoberrbe méknem tudomit nem de a novemperi sporollásom az lessz hogy nemveszek megeggy kastéjjt.
marat péncem dögivell