Bertold
A Bertold régi német eredetű keresztnév, az ófelnémet beraht („fényes, ragyogó”) és wald/waldan („uralkodik, kormányoz”) elemekből. Jelentése: „ragyogva uralkodó, fényesen kormányzó”, vagyis a fény és a vezetés szép összejátéka. Változatai a Berthold és a Bertolt, női párja a Bertolda. A név magyar naptárbeli helye nem véletlen: a karmelita hagyományban ma emlékeznek Szent Bertoldra, a rend egyik középkori megújítójára, ezért a mai dátum a név vallási-legendás hátországát is megvilágítja.
Híres névrokonként sokaknak Bertolt Brecht ugrik be (a név rokon formájával), a 20. század egyik legnagyobb drámaírója és színházi teoretikusa. Emellett emlegethetjük Berthold Auerbach német írót, vagy a legendákból ismert Berthold (Bertold) Schwarz nevét, akit a középkorban a lőpor feltalálójának tartottak.
Személyiség- és szimbolikaelemzés: a Bertold névben a „fény” és a „vezérlés” üzenete találkozik. A hangzás keményebb mássalhangzói (b–r–t–l–d) határozottságot, kitartást és céltudatot sugallnak. Szimbolikusan az 1-es szám társítható hozzá (kezdés, vezetés, önállóság), nap-szerű, tűz-jellegű energiával: aki ezt a nevet viseli, ma könnyebben vállal irányítást, hamarabb mondja ki a lényeget, és szívesen áll ki másokért. Ügyelj ugyanakkor arra, hogy a határozottság ne forduljon makacsságba – a „ragyogás” annál erősebb, minél inkább teret adsz mások ötleteinek is. Olvass még a témában
