Életmód / Egészség / Lélek

Az üres pohár legalább tiszta – A valódi optimizmus

Azt mondják optimista az, aki szerint a pohár félig tele van, pesszimista az, aki szerint félig üres. Azt is mondják, hogy optimista az, aki szerint az üres pohárban az a jó, hogy legalább tiszta. Az valódi optimizmus viszont az, hogy a pohár gyakorlatilag mindig tele van, ha mással nem, hát levegővel.

Az életszemlélet

Az optimista szerint a világ és az emberek jók. Abban hisznek, hogy a dolgok végül rendeződnek – mint az átlagos filmekben, melyek sikerének kulcsa, hogy az társadalom, az emberek vágynak a happy end-re. Az optimizmus szoros kapcsolatban van az önbecsüléssel, az egészséggel.

A két véglet

Az optimizmus mindenkiben tevékenyen benne van, a depressziós betegek ösztönös öngyógyító módszere, hogy keresik az optimisták társaságát. Mint mindent, az optimizmust is lehet túlzásba vinni, ezt nevezik struccpolitikának. Az ilyen ember csak a pozitív dolgokat veszi tudomásul, a problémákról nem is akar tudni. Ez viszont a problémák felhalmozódásához vezet.

Mi tehát az optimizmus?

Minden ember optimista valamennyire, ám azok élnek optimista életet, akik képesek gondolataikban a rosszat jóra fordítani, ami egy idő után, megfelelő mennyiségű gyakorlás után azt eredményezi, hogy kevesebb negatív gondolatuk lesz, nem foglalkoznak apró, bosszúságot okozó dolgokkal, szemüket az élet következő lépésére szegezik, és abban bizakodnak, hogy az jó lesz.

Olvastad már?  „Izzadt testre kent tavalyi naptej”? Ezért jobb ezerszer az ősz, mint a nyár. Szerintem

Mivel tud többet az optimista ember?

Mivel nem a negatív dologra koncentrál, ami ,,lehúzza” őt, hanem a jó dolgokra, amellett, hogy boldogabbnak érzi magát, a jó dolgokból energiát merít a következő feladathoz. Ez teszi lehetővé, hogy – a nagy számok törvénye alapján – egyre több pozitív dolognak lehessen részese. Egy találó idézet arra, hogyan kezeli a pesszimista és az optimista a problémákat: Az eső lényege ugyanaz, de a mocsarakban a töviseket növeszti, a kertekben pedig a virágokat.

Döntés és hit kérdése

Az optimista ismeri önmagát, felméri lehetőségeit, ennek megfelelően választ célt. A pesszimista ezzel szemben olyan célokat tűz ki maga elé, amiket nagy valószínűséggel nem tud elérni. Úgy él, mint aki arra keres igazolást, hogy a világ nem jó, és nem is lesz az. A pesszimista ember szeret pesszimista lenni. Tehát, igaz a mondás: aki nyavalyog, de nem változtat,annak még nem fáj eléggé!

Egy kis buddhizmus – tanácsok melyeket meg kellene fogadni

Első és legfontosabb: Mosolyogj, lélegezz, és apránként haladj. A második legfontosabb: gondolkozz kevesebbet, mosolyogj többet. A harmadik: rohanj kevesebbet, sétálj többet. A negyedik: fogyassz kevesebbet, alkoss többet. Az ötödik: zajong kevesebbet, csendesedj el többet. Ne a múltban és a jövőben élj, hanem a jelenben.

Olvastad már?  Melyike vagy a 16 személyiségtípusnak? Valamelyikben biztosan magadra fogsz ismerni

Néhány megfontolandó idézet

,,Nem biztos, hogy a pozitív hozzáállás minden problémádat megoldja, de elég embert bosszant ahhoz, hogy érdemes legyen kipróbálni.”

,,Akárki is próbál lehúzni téged, ő már alattad van.”

,,Ha padlón vagy, szedj fel onnan valamit!” (Sophie Magory)

Egy kis filozófia

Az optimizmus nagyatyja, Leibniz, úgy vélte, hogy a lehető legjobb világban élünk, mondván, Isten igazságos, ő az, aki elrendez mindent. Ezt a nagyfokú optimizmust fricskázza Voltaire, Candide-ban. Leibniznél csak egy valaki volt optimistább, William Godwin filozófus. A sors, az élet fintora, hogy Godwin élete öngyilkosságba torkollott.